Új útvonalakon özönlenek a határsértők

Mégpedig Magyarországon keresztül. Uniós diplomaták a helyzet kezelésére szólították fel Pristinát.

Az albán nyelvű újság hétfőn arról írt, hogy a diplomaták szerint az illegális bevándorlók megnövekedett száma leginkább Magyarországon, Németországban és Ausztriában okoz aggodalmat. A nyilatkozók szerint a koszovói kormánynak sürgős lépéseket kell tennie az ügy rendezésére.

„A koszovói hatóságok ne próbálják meg relativizálni a problémát, hanem foglalkozzanak az okaival és a következményeivel!” – idézett a Koha Ditore egy magas rangú EU-s diplomatát. A brüsszeli illetékesek szerint Pristinának szigorítania kellene az ellenőrzést a koszovói–szerb átkelőknél, és tájékoztatnia kellene a lakosságot arról, mi vár rájuk, ha útra kelnek.

Az utóbbi három hónapban a becslések szerint több mint ötvenezer ember hagyta el Koszovót, hogy az Európai Unió országaiba vándoroljon. Mivel azonban a balkáni állam biztonságos származási országnak számít, a célországokban hiába nyújtanak be menekültkérelmet, a hatóságok el fogják utasítani.

Koszovó az egyetlen nyugat-balkáni ország, amely állampolgárainak vízumra van szükségük, ha az EU-ba szeretnének utazni. A pristinai kormány évek óta szeretné elérni, hogy megszűnjön a korlátozás az országgal szemben, amíg azonban ez húzódik, a távozni akaró koszovóiak többsége illegálisan, a zöldhatáron próbál meg bejutni az unióba. Több tízezren vannak viszont olyanok is, akik szerb útlevelet igényeltek, azzal ugyanis szabadon utazhatnak, a szerb papírokhoz pedig joguk van, mert Szerbia még mindig a saját területének tekinti a hét éve függetlenné vált tartományt.

A Politika című szerb napilap arról számolt be hétfőn, hogy nem csökken a Koszovót elhagyók száma, ám a legtöbben most már elkerülik a merdarei átkelőt.

A Prizren Press című koszovói lapnak az albán határőrség is megerősítette, hogy egyre többen kelnek át abban az irányban is, és amikor megkérdezik tőlük, mi a beutazásuk célja, akkor azt mondják: szórakozni, kikapcsolódni mennek, ám „soha nem térnek vissza”.

A belgrádi Politika arra is emlékeztetett, hogy a múlt hét végén naponta több mint ezer határsértőt fogtak el a szerb–magyar határon. A szerb hatóságok pénzbüntetést szabtak ki azokra, akiket még a határ szerbiai oldalán fogtak el. Azok a határsértők pedig, akiket már a magyarországi oldalon fogtak el, menedékkérelmet nyújtottak be a lap tudomása szerint.

A Zeri című pristinai lap megállapítása szerint a koszovóiakat nem tántorítják el a szerb–magyar határon, illetve Magyarország területén elfogott koszovói albánokról szóló hírek, továbbra is az EU országaiban látnak lehetőséget „egzisztenciális biztonságuk” megteremtésére.

Február első nyolc napjában csaknem tizenegyezer menekültet fogtak el a rendőrök Magyarországon illegális migráció miatt – derül ki a rendőrség honlapján hétfőn közzétett grafikonból. Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának adatai szerint februárban minden nap több mint ezer emberrel szemben intézkedtek a hatóság emberei illegális migrációval összefüggésben. Csak múlt héten pénteken 1696 illegális bevándorlót fogtak el a rendőrök.

Az elmúlt két hónap statisztikáiból kiderül, hogy az utóbbi időben jelentős mértékben emelkedett az illegális bevándorlás kapcsán elfogottak száma. Január első felében maximum 400 körüli elfogást regisztráltak, a hónap második felében viszont egyre több illegális migránssal szemben intézkedtek. Január 30-án már 1413 illegális bevándorlót fogtak el a rendőrök.

Érzékelhetően csökkent hétfő délelőtt a magyar-szerb határ homokhátsági szakaszára érkező koszovóiak száma azt követően, hogy szigorításokat vezettek be a Koszovót Szerbiával összekötő merdarei átkelőn – tapasztalta Ásotthalom és Mórahalom térségében az MTI tudósítója.

Az elmúlt napokban Ásotthalom és Mórahalom között néhány percenként bukkantak fel öt-tízfős csoportokban a zöldhatáron keresztül illegálisan magyar területre lépő koszovói állampolgárok, fiatal férfiak, illetve gyermekes családok. Hétfő délelőtt már lényegesen kevesebb határsértőt tartóztattak föl a két homokháti település körzetében a rendőrök.

A határsértők számának csökkenésére utal az is, hogy korábban a magyar-szerb határon található Kőrös-éri-főcsatorna partján több helyütt kupacokban álltak az eldobált ruhák, hétfő délelőtt az előző nap leesett hóban csak néhol látszottak a határon átvezető csapások.

Varga László, a szerbiai parlament integrációs bizottságának elnökhelyettese a Magyar Szó újvidéki napilapnak elmondta: ezek az emberek nem tekinthetők politikai menekülteknek, mert a rossz gazdasági helyzet miatt indulnak útnak, így vissza fogják őket toloncolni. Erre Szerbiának fel kell készülnie. Szerinte az utóbbi hónapok tömeges elvándorlásának az adhatott alapot, hogy voltak, akik sikerrel jártak, és eljutottak az unióba, de ha elterjed a híre annak, hogy nem érdemes megindulni, mert „aki elindul, azt visszatoloncolják, akkor ez a jelenség meg fog szűnni”.

A B92 nevű szerbiai televízió a koszovói ellenzéki pártok kezdeményezését ismertette. Eszerint a pristinai ellenzék azt kérte a kormánytól, hogy hozzon létre egy munkahely-teremtési alapot, és így akadályozza meg az elvándorlást. Szerintük 30-40 millió euróval meg lehetne alapozni az országban maradást, főleg ha azokat a családokat juttatnák előbb munkához, amelyekben jelenleg senkinek sincs állása.

A Vecernje novosti című belgrádi napilap pristinai forrásokra hivatkozva azt írta hétfőn, hogy a koszovói kormány tárgyalásokba kezdett az Európai Unió egyes országaival a koszovóiak idényjellegű foglalkoztatásáról. A lappal az észak-koszovói szerb nemzeti tanács elnöke, Milan Ivanovic viszont azt közölte: nem lehet véletlen a hirtelen jött és tömeges elvándorlás. Szerinte szervezett akcióról van szó, mert igaz ugyan, hogy hatalmas a munkanélküliség és rossz a gazdasági helyzet, de nem logikus, hogy mindenki egyszerre, most télen induljon útnak. Hozzátette: néhány hónapja, sőt néhány éve is hasonló volt a helyzet, mégsem távoztak tömegesen az emberek. Ivanovic összefüggést sejt a Nyugat-Európa felé irányuló nagymértékű elvándorlás, illetve a Belgrád és Pristina közötti brüsszeli tárgyalások között. Nem zárja ki, hogy Koszovó így akar jobb tárgyalópozíciót kiharcolni magának a megbeszéléseken.

A szerb és a koszovói kormányfő – kilenc hónapos szünet után – hétfőn ül újra tárgyalóasztalhoz Brüsszelben, hogy a két ország kapcsolatának normalizálásáról beszéljen.