További húsz katona megsebesült az összecsapásokban – mondta sajtótájékoztatóján Volodimir Poljovij. Délelőtt a helyi hatóságok legkevesebb hét civil haláláról is beszámoltak hárman Luhanszk régiójában, további hárman pedig Doneck körzetében vesztették életüket, az utóbbi térségben pedig 19 sebesültje is volt az erőszaknak.
Egy civil Debalcevében halt meg, ahol mind hevesebb harcok dúlnak az ukrán hadsereg és az oroszbarát lázadók között, és amely stratégiai fontosságú város a két szeparatista „fővárost”, Donecket és Luhanszkot összekötő úton. Mintegy ezren hagyták el az utóbbi napokban a 25 ezres Debalcevét, ahol a régió rendőrfőnöke szerint „nincs áram, víz, fűtés és kommunikáció”.
Előzőleg, szombati ülésükön nem jutottak megállapodásra az ukrán válság rendezésére létrehozott összekötő csoport tagjai. A tárgyaláson Kijevet képviselő Leonyid Kucsma volt ukrán államfő az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva a szakadárok küldötteit okolta, amiért a tanácskozáson nem sikerült megegyezni azonnali tűzszünetben és a nehézfegyverek kivonásában a frontvonalról. Állítása szerint a szakadárok két képviselője ultimátumokat támasztott Kijev elé, és nem volt hajlandó fegyvernyugvásról tárgyalni.
Denisz Pusilin, a donecki szakadárok képviselője viszont azt vetette Kijev szemére, hogy a tavaly szeptemberi minszki megállapodásban foglalt frontvonalak mentén akar tűzszünetet kötni, miközben azóta – dacára az elvileg életben lévő tűzszünetnek – a szeparatisták újabb területeket szereztek, amelyeket nem hajlandók feladni. Kijev és a szakadárok mellett Oroszország és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselője vett részt a szombati minszki ülésen. Ők még nem kommentálták a történteket.
Zbigniew Brzezinski szerint Oroszország Ukrajnával együtt nagyhatalom, Ukrajna nélkül semmi. A kiváló amerikai stratéga megállapítását az idő vagy igazolja, vagy cáfolja, de az eddig történteket mindenesetre megmagyarázza.
Történelmi ismereteink alapján rendkívül rossz jel, hogy az ukrán kormány eltörölte az ország semlegességéről szóló, négy évvel ezelőtti döntést, és lényegében napirendre tűzte a NATO-hoz való csatlakozást. Petro Porosenko elnök és a mögötte álló erők rendkívül kockázatos lépésre vállalkoztak. Nyilvánvaló, hogy Oroszország nem engedheti meg, hogy a vele szomszédos Ukrajnába – ahol ráadásul tizenkétmillió orosz él – az Egyesült Államok adott esetben atomfegyvereket telepítsen.
A kijevi deklaráció nyilvánvaló provokáció. Vajon Obama eltűrné, hogy Kína vagy Pakisztán atomfegyvereket telepítsen Kanadába? Már a kérdésfeltevés is abszurd. De akkor miért gondolja az Amerika-barát Porosenko, hogy az orosz birodalomnak tudomásul kellene vennie egy ilyen fenyegető lépést? Ki veszélyezteti itt a világbékét? Ki a valódi provokátor? Oroszország? Aligha. Tóth Gy. László jegyzetét ide kattintva olvashatja.
