„Mindig tiszteltük egymás hősiességét, mindig megajándékoztuk egymást a megértéssel. Megértettük, és a magunk módján folytattuk egymás forradalmait” – mondta a magyar államfő a Lengyel Rádió Nemzeti Szimfonikus Zenekarának új székházában tartott ünnepségen.
Hangsúlyozta: mindig „ott voltunk egymás közelében”, támogatva azt, aki élen járt közülünk, segítve a gyengét, reményt merítve egymásból, példát mutatva és ugyanakkor tanulva is egymás példájából.
A közös szabadságharcok példáit idézve kijelentette: „tudjuk, hogy egymás szabadságvágyából kell erőt merítenünk”. „Kelet-Közép-Európában születtünk, tehát többszörösen hősök vagyunk. Ismerjük a nemzeteink szabadságára törő, erőszakos hatalmak kíméletlenségét. Miként ismerjük azt is, hogyan védhetjük meg, vagy hogyan teremthetjük újra akár a semmiből szabadságunkat és függetlenségünket” – mondta a magyar államfő.
„Európának ezen a vidékén jól tudjuk, hogy csak annak a nemzetnek van jövője, amely képes messzebb látni saját pillanatnyi érdekeinél. Csak az a nemzet remélheti mások tiszteletét, amely kiáll a saját igazáért, de a másét is tiszteletben tartja. Képes önzetlen, áldozatkész és megértő lenni. Közös barátságunk olyan érték, amelyre minden helyzetben érdemes vigyáznunk. Ez a barátság jobb emberré, jobb magyarrá és jobb lengyellé tesz mindannyiunkat” – fejtette ki a köztársasági elnök.
Áder János Feliks Netz katowicei író, Márai Sándor műveinek fordítója mondását idézte, aki azt mondta: minden reggel Márait olvassa, és ez jobbá tette. „Ez a titok nyitja. Mi, lengyelek és magyarok jobbá tudjuk tenni egymást. Jobbá tesz minket a két nép barátsága, egymás iránti mély rokonszenve, mindaz, ami közöttünk évszázadok óta erős köteléket jelent” – hangsúlyozta a köztársasági elnök.
Beszédét az idősebb Antall József síremlékén látható idézettel zárta: „Polonia semper fidelis” (Lengyelország örökké hűséges). Majd hozzátette: „önöknek tudniuk kell, hogy a magyarok hűsége éppúgy nem múlik el soha”.
Áder János és Bronislaw Komorowski lengyel államfő délelőtt Katowicében ünnepélyesen felavatta Henryk Slawik és idősebb Antall József közös emlékművét a Nemzetközi Kongresszusi Központ előtt.
A köztársasági elnök szombat délután a Katowice mellett Murckiban megkoszorúzta a második világháború végén szovjet katonák által a környéken kivégzett 29 magyar katona síremlékét.
1945 januárjában egy, a németekkel szövetségben itt harcoló magyar alakulat egy nagy erejű szovjet támadás során nem vonult vissza a németekkel, hanem bevárta az oroszokat, letette fegyvereit, és megadta magát. A szovjetek ennek ellenére másnap kivégezték őket, és holttestüket temetetlenül otthagyták. A holtakat helyi lakosok temették tömegsírba, emléküket és sírjukat a helybeliek azóta is odaadóan ápolják. A kétnyelvű emléktáblát magyar közreműködéssel 2013 áprilisában helyezték el a tömegsírnál. Máig nem ismerik az összes magyar áldozat nevét, az ismert neveket felvésték az emléktáblára.
Bronislaw Komorowski a Lengyel Rádió Nemzeti Szimfonikus Zenekarának új székházában tartott ünnepségen elmondott beszédében kiemelte, hogy új, sziléziai dimenzióval bővül a lengyel–magyar barátság. Az emlékmű még szorosabbá fogja tenni ezt a barátságot.
A 2006-os első lengyel–magyar barátságnapon avatott győri emlékmű a gyökereivel egymásba kapaszkodó két tölgyfa a sorsközösséget jelképezte. Az új emlékmű azt mutatja meg, hogyan szolgálhat ez a barátság másokat, és hogy a barátság közös értékrenden alapul – mondta a lengyel államfő. Idézte a lengyel Wallenbergként is emlegetett Henryk Slawik búcsúszavait, amikor Antalltól búcsúzva azt mondta: így fizet Lengyelország. Ezzel arra utalt, hogy a Gestapo kínzásai ellenére nem vallott barátja ellen, megmentve annak életét.
„Szeretnénk örökre megjegyezni ezeket a szavakat. Van okunk a hálára, van okunk egymásnak köszönetet mondani, van mire büszkének lennünk a kölcsönös kapcsolatokban. Ez felelősséget jelent a jelen és a jövő számára” – mondta a lengyel államfő.
Áder János és Bronislaw Komorowski beszéde után Marcin Krupa, Katowice polgármestere átadta a magyar–lengyel barátság napjának zászlaját a 2016. évi barátságnap szervezője, Budapest képviselőjének, Nagy Gábor Tamásnak, a Fővárosi Közgyűlés Emberi Erőforrások és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága elnökének, I. kerületi polgármesternek.
Nagy Gábor Tamás a 2016. évi barátságnapot szervező Budapest képviseletében bejelentette, hogy a Fővárosi Közgyűlés áprilisban tárgyalja azt az előterjesztést, amely szerint a budai rakpart XI. kerületi szakaszát Henryk Slawikról neveznék el.
Az emlékmű felavatása után Áder János és Bronislaw Komorowski megtekintette a 3. magyar–lengyel sakkversenyt. A mintegy 700 résztvevővel tartott versenyen közreműködött Polgár Judit magyar és Radoslaw Wojtaszek lengyel sakknagymester.
