A montabauri egyesületi tagok szerint Andreas Lubitz többször is járt a baleset helyszínétől légvonalban néhány percre található Sisteron repülőklubjában.
„Andreas részt vett foglalkozásokon a provence-i Alpokban. Szenvedélyesen szerette, sőt megszállottja volt az Alpoknak. Bizonyos vagyok benne, hogy ismerte a katasztrófa helyszínét, mivel vitorlásrepülővel már átrepülte” – mondta Dieter Wagner. A férfi ugyanakkor nem gondolja, hogy a másodpilóta szándékosan választotta ki ezt a helyszínt a repülőgép megsemmisítésére.
„Honnan tudta volna előre, hogy a kapitány pont ezen a helyen fog kimenni a pilótafülkéből?” – tette fel a kérdést a France2 közszolgálati televíziónak adott interjúban. Francis Kefer, a sisteroni repülőklub tagja az I-Télé francia hírtelevízióban megerősítette, hogy Andreas Lubitz 1996 és 2003 között eleinte a családjával, majd a montabauri egyesület tagjaként rendszeresen járt nyaralni a francia Alpokba.
A baleset helyszínén szombaton is folytatódott a kutatás. Ötödik napja keresik a repülőgép második, a repülési adatokat rögzítő fekete dobozát, amelytől újabb részleteket remélnek a katasztrófa lezajlásáról, valamint folytatják az áldozatok maradványainak összegyűjtését az 1500 méteres tengerszint feletti magasságban elterülő szakadékos, meredek hegyvidéken, ahova a mintegy hatvanfős alakulatot a Seyne-les-Alpes nevű településen kialakított központból két helikopter szállítja.
A mentés vezetője szerint a repülőgép becsapódása olyan erős volt, hogy eddig egyetlen ép holttestet sem találtak. Patrick Touron egyértelművé tette, hogy emiatt a 150 áldozat azonosítása nagyon bonyolultnak ígérkezik.
A 40-60 fokos meredek sziklafalakon állandó a kőomlás veszélye, ezért a helyszínelőket a magashegyvidéki csendőrség tagjai kötelekkel biztosítják.
„A biztonság kulcskérdés, a kiemelések ezért sajnos egy kicsit sokáig tartanak” – mondta a mentésvezető. A holttestek maradványait helikopterekre erősítve szállítják a Seynes-les-Alpes-ban kialakított laboratóriumba, ahol a rendőrség a mínusz 20 Celsius-fokos hűtőkamrában őrzött maradványokból megpróbál a lehető legtöbb információt megtudni. Intenzíven keresik a másodpilóta holttestének maradványait, hogy azokból megállapítsák: Lubitz állt-e gyógyszer, kábítószer vagy alkohol hatása alatt a baleset pillanatában.
A laboratóriumban ötven törvényszéki orvos és fogorvos, valamint bűnügyi szakértő dolgozik annak érdekében, hogy az áldozatok holttesteit minél előbb át tudják adni a hatóságok a hozzátartozóknak. Miután a holttestek jelentősen roncsolódtak, minden apró részlet (ujjlenyomat, ékszerek) segítségül szolgálhat az azonosításhoz.
„Katasztrófák alkalmával az azonosítás 90 százalékban mindig a fogak alapján történik, de ebben a konkrét esetben, elsősorban a DNS-minták alapján” – jelezte a mentésvezető. Elmondta, hogy eddig a 150 áldozat holttestének 400-500 darabját emelték ki és kezdték elemezni DNS alapján, a hozzátartozóktól vett mintákkal fogják összehasonlítani egy Párizs közeli laboratóriumban. A családtagoktól elsősorban nyálmintákat vettek, amikor csütörtökön ellátogattak a katasztrófa helyszínére.
Az onnan negyven kilométerre található Digne-les-Bains nevű kisváros katedrálisában szombaton többnyelvű gyászmisét tartottak az áldozatok emlékére, amelyen a helyieken kívül a hozzátartozók egy része is részt vett.
A Germanwings német légitársaság Barcelona–Düsseldorf útvonalon közlekedő A320-as gépe, fedélzetén 150 emberrel, kedd délelőtt csapódott hegyoldalnak Franciaország déli részén, az Alpokban. A katasztrófa körülményeinek vizsgálatát vezető marseille-i ügyészség szerint a másodpilóta bezárkózott a pilótakabinba, és valószínűleg szándékosan vezette a gépet a hegyoldalnak.
