A mannheimi Forschungsgruppe Wahlen által végzett felmérés adatai szerint a megkérdezettek 52 százaléka nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy Görögországnak az eurózónában kellene-e maradnia, 40 százalék viszont ellenezné a grexitet. Februárban a németeknek még mindössze 41 százaléka volt a görög eurózóna-tagság ellen, 52 százalék támogatta.
A pénteken nyilvánosságra hozott kutatás szerint a válaszadók 80 százaléka egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy az athéni kormány nem megbízható, 14 százalék viszont úgy gondolja, hogy Görögország teljesíteni fogja a vállalásait. A megkérdezettek 32 százaléka szerint egy esetleges görög államcsőd súlyos károkat okozna a német gazdaságnak, 47 százalék azt mondta, hogy a károk nem lennének olyan jelentősek, 11 százalék szerint pedig egyáltalán nem gyűrűzne tovább a válság.
Az utóbbi időben tovább romlott az Athén és Berlin közötti, amúgy is feszült viszony. A görög kormány nemrégiben arra szólította fel Németországot, hogy fizessen jóvátételt a második világháborús náci megszállás miatt. Berlin elutasította Görögország kérését, mondván nincs jogalapja, hiszen a Németország újraegyesítésének elismeréséről szóló 1990-es megállapodás minden ilyen témát lezárt jogilag.
Pánosz Kamménosz görög védelmi miniszter hétfőn azt üzente Németországnak: tudniuk kell, hogy ha Görögországot „cserben hagyják”, akkor Athén megadja a bevándorlóknak a schengeni övezetbe való beutazáshoz szükséges okmányokat, és az emberáradat meg sem áll majd Berlinig. Ha a menekültek között majd az Iszlám Állam terroristáit is meg lehet találni, azt Európa magának és a Görögországgal szembeni kompromisszumképtelen magatartásának köszönheti – tette hozzá Kamménosz.
A kormányzó baloldali radikális Sziriza párt a Görögországnak nyújtott 240 milliárd eurós pénzügyi mentőcsomag radikális újratárgyalását követeli, Németország azonban – más hitelezőkkel karöltve – elzárkózik ettől.
