2013-hoz képest tavaly 191 ezerrel többen, összesen 626 ezren kértek menekültstátust az EU valamelyik tagállamában. A szíriai konfliktus elől menekülők létszáma 50 ezerről 123 ezerre nőtt. Az Eurostat által kiadott táblázat azt mutatja, hogy a menedékkérők száma 2010 óta folyamatosan emelkedik, s tavaly mintegy két és félszer többen folyamodtak menedékjogért az unióban, mint négy évvel korábban.
Az adatsor külön-külön is tartalmazza a tagállamokra vonatkozó információkat. Ezek szerint Magyarországon 2013-ban 18 895-en nyújtottak be menedékkérelmet, tavaly pedig több mint kétszer ennyien, 42 775-en. Ez az unióba érkező menedékkérők 6,8 százaléka. A legtöbben Németországban kérnek menedéket. Az összes kérelem közül szinte minden harmadik a német hatóságokhoz érkezik. Svédországban a menedékkérelmek 13 százalékát, Franciaországban és Olaszországban pedig körülbelül 10-10 százalékát nyújtják be. Az adatok tanúsága szerint a kérelmek benyújtásának helye meglehetősen egyenlőtlenül változott a tagállamokban. Olaszországban és Magyarországon több mint 120-140 százalékkal emelkedett a menedéket kérők száma. Horvátországban, Máltán, Lengyelországban 58, 47 és 40 százalékkal kevesebben kértek menedékjogot.
Viszonylag stabilan csak az Egyesült Királyságban és Romániában alakult a menedékkérők száma az egy évvel korábbihoz képest. A briteknél 4 százalékkal többen folyamodtak menedékért, míg Romániában 3 százalékkal emelkedett a menedékkérelmek száma. Igaz, ez utóbbi uniós tagországban csak körülbelül 1500 ember, a menedékkérők 0,2 százaléka folyamodik menekültstátusért.
Az elmúlt években kirobbant válságok miatt jelentősen megnőtt a menekültek, menedékkérők száma, ami hátrányosan érinti az erre felkészületlen Európát is – hangzott el az Európai Újságírók Szövetségének magyar tagozata által a menekültekről rendezett beszélgetésén, pénteken Budapesten. Simonné Berta Krisztina, a Belügyminisztérium európai uniós és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára kifejtette: a magyar menekültpolitika megítélése Európában nem rossz. Mint mondta, különbséget kell tenni a például politikai, faji, vallási okból menedéket kérők és a menedékrendszerrel visszaélő gazdasági menekültek között.
Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint a magyar menekültügyi szabályozás alapvetően fejlődött az elmúlt 25 évben, de vannak visszalépések is.
