Özönlenek a menekültek Németországba

Csaknem 100 százalékkal több menedékkérőt regisztráltak az év első két hónapjában, mint egy évvel korábban.

MA
2015. 03. 12. 21:48
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szövetségi belügyminisztérium csütörtökön megjelent adatai szerint a január–februári időszakban 51 938-an nyújtottak be menedékjog iránti kérelmet, ami 99,2 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 25 869-hez képest.

A legnagyobb csoportot a nyugat-balkáni térség országaiból – Albániából, Bosznia-Hercegovinából, Koszovóból, Macedóniából, Montenegróból és Szerbiából – származó menedékkérők alkotják 14 213 fővel, a kérelmek 54,5 százalékával. Az első helyen a koszovói állampolgárok állnak, az év első két hónapjában 11 383-an adtak be kérelmet az előző évi 1001 után.

Németországban tavaly indult meredek emelkedésnek a menedékkérők száma: 203 ezer menedékjogi kérelmet regisztráltak, ami 60 százalékos növekedés a 2013-ban regisztrált 127 ezerhez képest.

A Nyugat-Balkánról évek óta egyre több menedékkérő érkezik, a hatóságok megítélése szerint többnyire gazdasági okokból. A térségből származók kérelmét rendszerint elutasítják.

Az utóbbi hónapokban a Koszovóból érkezők nagy száma miatt bevezették, hogy elsőbbséggel kezelik a koszovói állampolgárok kérelmeit, és két hét alatt döntenek róluk. Felmerült az is, hogy Koszovót is átsorolják az úgynevezett biztonságos származási országok közé.

A törvényhozás tavaly biztonságos származási országnak minősítette Szerbiát, Bosznia-Hercegovinát és Macedóniát, aminek révén jóval gyorsabban elbírálható az ezekből az országokból érkező menedékkérők ügye. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy gyorsabban elutasítják a kérelmeket a három államból érkező menedékkérők esetében, akinek soraiban jelentős arányban vannak a szinti és roma közösség tagjai.

Az átsorolásról kiterjedt közéleti-politikai vita zajlott, és végül az az álláspont érvényesült, hogy az érintett államokban ugyan hátrányos megkülönböztetés éri a szinti és roma közösség tagjait, de ez nem jelenti azt, hogy az EU menekültügyi szabályai alapján nem biztonságos országok. Németországnak és az EU-nak pedig nem a menekültügy eszközeivel – a szinti és roma közösség tagjainak tömeges befogadásával – kell kezelnie a helyzetet, hanem támogatással és nyomásgyakorlással ösztönöznie kell a társadalmi integráció előmozdítását.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.