Az európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkár-helyettes arról beszélt az amerikai szenátus külügyi bizottsága előtt, hogy az említett európai államokkal továbbra is kétoldalú tárgyalásokat fognak folytatni ezekről a kérdésekről. „A következő napokban és hetekben újabb látogatásokat fogok tenni néhányba ezen országok közül” – jelentette ki Victoria Nuland.
A magyar sajtóban fordítási hiba miatt rosszul jelentek meg Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár szavai – tájékoztat közleményében a Külgazdasági és Külügyminisztérium. Mint írják, a washingtoni Szenátus külügyi bizottságában lezajló tegnapi meghallgatáson Victoria Nuland nem beszélt Magyarországgal kapcsolatos nyomásgyakorlásról. A külügy szerint Nuland arról beszélt, hogy az említett országok, Magyarország mellett Ciprus és Görögország támogatták az Európai Unió szankciós intézkedéseit. A Külgazdasági és Külügyminisztérium megnyugvással értesült a hírről – írják.
Az államtitkár-helyettes emellett hangsúlyozta, hogy „ezen országok egyes, a nyilvánosság előtt hangoztatott aggodalmak dacára megszavazták a korlátozásokat az Európai Unió Tanácsában”. Nuland egyben élesen bírálta kedden a Krím félszigeten és Ukrajna keleti részén uralkodó „terrort”, amely Washington szerint az oroszbarát szeparatisták és Moszkva számlájára írható.
„Bár Ukrajna békés, demokratikus és független nemzetet épít területének 93 százalékán, a Krím félsziget és az ország keleti része terror alatt van” – fakadt ki az államtitkár-helyettes a szenátus külügyi bizottsága előtt. Nuland egyúttal elítélte az Oroszország által 2014 márciusában elcsatolt Krím „törvénytelen megszállását” és az emberi jogok ottani megsértését, valamint azt a „rettenetes” erőszakot és fosztogatást, amelyet Oroszország és „szeparatista bábjai” követnek el Kelet-Ukrajnában.
„Ez a mesterségesen teremtett konfliktus, amelyet a Kreml tart az ellenőrzése alatt, amelyet orosz tankok és nehézfegyverek táplálnak, és amelyet az orosz adófizetők finanszíroznak, több mint 6 ezer ukrán és több száz orosz fiatal életét követelte, akit a Kreml küldött oda harcolni és meghalni egy olyan háborúban, amelyet a kormányuk letagad” – hangoztatta Nuland.
Az amerikai diplomata szerint az EBESZ-megfigyelők több száz esetben regisztrálták a február 15-én életbe lépett fegyvernyugvás megsértését. Nuland sürgette, hogy Kelet-Ukrajnában az elkövetkező napokban mindenhol lépjen életbe a tűzszünet, hogy az EBESZ-ellenőrök akadálytalanul mozoghassanak a konfliktuszónában, beleértve a szakadárok által ellenőrzött területeket, és hogy a szembenálló felek nemzetközi megfigyelés és ellenőrzés mellett vonják vissza nehézfegyverzetüket.
Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok csak akkor enyhít az Oroszország elleni szankciókon, ha az maradéktalanul betartja a minszki tűzszüneti megállapodást. Szavai szerint azonban ennek az ellenkezője igaz és Washington megkezdte a konzultációt európai partnereivel, hogy Moszkvát újabb gazdasági büntetőintézkedésekkel helyezzék nagyobb nyomás alá, ha az tovább szítaná a konfliktust Ukrajna keleti vagy más részein, nem teljesítené a minszki megállapodást, vagy újabb területeket ragadna el, mint Debalceve esetében.
A külügyi államtitkár-helyettes a múlt héten a képviselőház külügyi bizottsága előtt azt állította, hogy a kelet-ukrajnai szakadárok oldalán több ezer orosz katona harcol. Moszkva tagadja, hogy katonailag beavatkozna a szomszédos ország területén zajló konfliktusba.
