A Reuters hírügynökség megjegyzi, hogy a két fél ellentmondó adatokat közölt az áldozatok számáról, és – ahogy mindig – egymást okolja a történtekért. Az örmény fennhatóság alatti szakadár terület saját védelmi minisztériumának tájékoztatása szerint azeri kommandósok támadtak örmény állásokra és végeztek három katonával, de kétórás tűzharc után megfutamították az ellenséget. Azeri oldalon ezzel szemben azt állítják, a „szeparatista örmények lőttek először”, és húszfős az örmény oldal vesztesége a halottakat és a sebesülteket egybevéve. A jogilag Azerbajdzsánhoz tartozó, örmények lakta enklávé térségében nem ritkák a csütörtökihez hasonló összetűzések, az év eleje óta a két oldalon már 21-en vesztették életüket hasonló összecsapásokban és mintegy húszan megsebesültek.
Hegyi-Karabah a Szovjetunió idején Azerbajdzsánhoz tartozott, de a két volt tagköztársaság között már a Szovjetunió felbomlása előtt, 1988-ban háború tört ki a területért. Az 1994-ben tűzszünettel lezárult háborúban mintegy 30 ezren haltak meg, és több százezer ember kényszerült elhagyni otthonát. A két ország azóta sem tudott megállapodni a terület státusáról, így az állandó feszültségforrás a Kaukázus déli részén, amely stratégiai jelentőségű terület Irán, Oroszország és Törökország között.
A névleg önálló Hegyi-Karabahot Örményország 1994 óta számottevően támogatja mind katonailag, mind pénzügyi téren. Az általa támogatott erők hét további azerbajdzsáni közigazgatási egységet is ellenőrzésük alatt tartanak, hogy biztosítsák Karabah védelmét, valamint az anyaország és a karabahi enklávé összeköttetését.
Az olajban gazdag és erőteljes gazdasági növekedést produkáló Azerbajdzsán, amely rendszeresen azzal fenyegetőzik, hogy katonai erővel foglalja vissza a hegyvidéki térséget, évek óta hatalmas összegeket fordít hadseregének fejlesztésére. Örményország – amely Oroszországgal áll szövetségesi viszonyban – ugyanakkor újra és újra értésre adja, hogy nem nézné tétlenül, ha Karabahot támadás érné.
