Moszkva mindenáron megvédi a Krímet

Közepes bombázókat vezényelnek át a katonailag már tavaly alaposan megerősített félszigetre.

Amikor Oroszország elcsatolta a Krímet, akkor ellökte magától Ukrajnát. Amikor tehát boldogságban úszva, joggal örülünk a félsziget „hazatérésének”, akkor azzal is számot kell vetnünk, hogy Ukrajna eltaszítása stratégiai vereség. Erről Mihail Gyeljagin, a moszkvai Globalizációs Problémák Intézetének igazgatója beszélt lapunknak, s hogy mit jelent ez a gyakorlatban, arra a Rosszija 1 állami televíziós csatorna még vasárnap sugárzott többórás filmjében Vlagyimir Putyin hívta fel a figyelmet. Az orosz elnök nyíltan beszélt egyebek mellett arról is, hogy a szárazföld és a tenger felől érkező lehetséges támadásoktól tartva tavaly tavasszal „valóságos erőddé” változtatták a Krímet. SZ–300-as légvédelmi rakétakomplexumból 43 darab indítóállással, 20 darab BUK légvédelmi rakétarendszerrel és más nehézfegyverzettel, páncélozott harci járművekkel erősítették meg a félsziget védelmét. Ezt követően az orosz védelmi minisztérium név nélkül nyilatkozó illetékese közölte tegnap, hogy Tu–22M3-as típusú, rakétahordozó közepes bombázókat vezényelnek a Krímbe az orosz hadsereg egységeinek váratlan ellenőrzése során.

Az orosz északi flottát, illetve a nyugati katonai körzet és a légideszant egyes alakulatait érintő váratlan, még hétfőn kezdődött „hadrafoghatósági” ellenőrzés után a legmagasabb készültségi fokozatot rendelték el tegnap az orosz fegyveres erők újabb alakulatainál: a balti-tengeri orosz flotta és a déli katonai körzet egységeinél, valamint a légideszantnál. A tárcánál azt is közölték, hogy az irányítási rendszert fogják tesztelni, valamint a legmagasabb készültségi fokozat elrendelését gyakorolják. Ukrajna ugyanis nem törődik bele abba, hogy Oroszország elcsatolta a Krím félszigetet. Ukrán szakértők mindazonáltal egyetértenek abban, hogy a területet politikai rendezés útján kell az országnak visszaszereznie, a katonai megoldás nem lehetséges.

Komoly veszélynek látja ma már az orosz sajtó egy része is az ország egy éve tartó fokozatos elszigetelődését. Mint például szerkesztőségi cikkében a Vedomosztyi figyelmeztet, az orosz elnök a már említett vasárnapi filmmel új szakaszt jelölt ki ebben a folyamatában. A lap utal arra, hogy az eltelt egy évben erősen megváltozott a krími műveletek Putyin általi értékelése. A jelzés nélküli egyenruhások hovatartozását és a félsziget elcsatolásában való részvételének minősítését tekintve a korábbi óvatosságot felváltotta annak jelzése, hogy az Egyesült Államok és Európa véleménye már nem érdekli őt, és Oroszország a végsőkig elmegy a Krím védelmében.

Ennek kapcsán az orosz elnöki szóvivő határozottan reagált Jen Psaki amerikai külügyi szóvivő kritikájára. – A Krím félsziget az Oroszországi Föderáció része, ezért annak helyzete nem tartozik a külügyi kérdések tárgykörébe. Semmilyen megszállásról nincs szó, s régióink témája nem képezi vita tárgyát senkivel sem – szögezte le Dmitrij Peszkov. Gyeljagin az egy évvel ezelőtt történtekről úgy vélekedik, hogy a Krím akkor döntött a csatlakozásról, amikor az ukrán államiság éppen nem létezett. – Nem volt tehát kitől elvenni a Krímet! – fogalmazott Mihail Gyeljagin. A politológus szerint Putyinnak nem volt más választása. – A Krímben közel kétmillió orosz él, s ha magára hagyja ezeket az embereket, akkor az oroszok ellen hirdetett volna háborút. Ez pedig abban a helyzetben elképzelhetetlen volt! Nem beszélve arról, hogy stratégiai szempontból Moszkva és Szentpétervár után a Krím a harmadik legfontosabb hely, s mindenképpen meg kellett azt akadályozni, hogy a félszigeten megjelenjenek a NATO bázisai – húzta alá a szakértő.

Az egyesítés ára az RBK orosz hírügynökség szerint eddig több mint 125 milliárd rubelre rúg (mintegy 585 milliárd forint), egy év alatt ennyit költöttek az orosz kormány tartalékalapjából a Krím félszigetre. Alekszej Uljukajev gazdaságfejlesztési miniszter ehhez annyit tett hozzá, hogy a támogatást a gazdasági nehézségek és a költségvetési megszorítások ellenére az idén sem csökkentik. Persze attól még a helyiek nagy része egy éve szebb jövőről álmodott, s legfeljebb az vigasztalhatja őket, hogy Ukrajnában – ahogy Gyeljagin fogalmaz – manapság sokkal rosszabb a helyzet, mint a Krímben.