Soha nem látott tempóban özönlenek a menekültek Európába

Egyetlen év alatt több mint a két és félszeresére emelkedett az Európában feltartóztatott illegális menekültek száma.

A Fortex a nemrég kiadott, 2014 harmadik negyedévéről szóló jelentésében a kapott adatokat a 2013-as harmadik negyedévivel vetette össze, ebből derül ki, hogy 153 százalékkal több menekültet azonosítottak az Európai Unió területén. Míg az illegálisan belépők száma korábban nagyjából 90 ezer volt, addig 2014 őszére ez már 230 901-re nőtt.

A menedékkérők száma 38 százalékkal, 340 ezerről 471 ezerre növekedett, míg az illegálisan kontinensünkön tartózkodók tömege 21 százalékkal, 337 ezerről 409 ezerre emelkedett. A legtöbben, 62 ezren a szíriaiak vannak, utánuk következik a 31 ezer eritreai, majd a 25 ezer marokkói. Őket sorrendben az afgánok, albánok és ukránok követik 18, 19 és 14 ezer fővel. Az európai uniós tagországok hatóságai mindemellett egy év alatt harmadával többet, mintegy 9400 embert fogtak csempészből is.

Legnagyobb arányban Svédországban nőtt az illegálisan uniós területen tartózkodók száma, egy év alatt 116 százalékkal, de Izlandon is duplájára emelkedett a számuk, Bulgáriában 88 százalékkal azonosítottak többet – utóbbi, Magyarországhoz hasonlóan, főként tranzitországnak számít. Magyarországon egy év alatt ez a szám 56 százalékkal emelkedett. Összesítésben a legtöbb illegális bevándorlót a tavalyi harmadik negyedévben Svédország, Németország és Franciaország területén azonosították, egyenként több mint 10 ezret.

Több országban is jelentősen megnőtt a menedékkérők száma: Olaszországban például az egy évvel korábbi adatokhoz képest majdnem hatszor annyian akartak élni ezzel a joggal, míg a dánoknál 262 százalékos volt a növekedés. Éves szinten hazánkban 84 százalékkal többen kértek menedéket.

A jelentés felhívja a figyelmet az utóbbi időben tapasztalt óriási koszovói menekültáradatra is, akik jellemzően Magyarországon keresztül akarnak Észak- és Nyugat-Európába jutni. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy egyetlen negyedév alatt Svédországban 126, Németországban 78, míg Ausztriában 72 százalékkal több koszovói kért menedéket. Mindez azonban semmi ahhoz képest, hogy a háromezer, Magyarországon leadott menedékkérelem 2014 második negyedévéhez képest 736 százalékos emelkedést jelent – még ha ezeknek egy tekintélyes részét (mintegy 1100-at) később vissza is vonták.

A Frontex szerint emögött egyrészt az olyan szerbiai határátkelők állnak, ahol személyi igazolvánnyal is át lehet lépni, másrészt az új bevándorlási szabályozás 2014-től integrációs szerződést és fejenként havi 300 eurós támogatást kínál a menekülteknek. Nem csak koszovóiak akarnak hazánkon át Nyugat-Európába jutni: mintegy két-kétezer szíriai és afgán is menedékért folyamodott hazánkban, hogy adott esetben később például Németországban települhessen le.

Ewa Moncure, a Frontex szóvivője a friss adatokat kommentálva csütörtökön Varsóban közölte: a nagyjából 280 ezer menekült legtöbbje Szíriát hagyta el a négy éve pusztító polgárháború miatt. Mint mondta, több száz ember halt meg az elmúlt hónapokban Észak-Afrika és a Közel-Kelet konfliktuszónáiban, miközben megpróbáltak Európába jutni.

Moncure kiemelte: a kaotikus líbiai helyzet – az országban gyakorlatilag nem tudják betartatni a törvényeket, ráadásul az Iszlám Állam is aktivizálódott – tovább erősítette az Európába menekülők és ott letelepedni vágyók számát, de szót ejtett Eritreáról, Dél-Szudánról, a Kongói Demokratikus Köztársaságról és Irakról is, mint harcok sújtotta országokról, ahonnan rengetegen menekülnek. Szerinte mindez bőséges utánpótlást teremtett az észak-afrikai, Olaszországtól pár száz kilométeres tengeri útra található Líbiában dolgozó embercsempészeknek. „Az Iszlám Állam fejlődése szintén hozzájárul a menekültek számának növekedéséhez” – tette hozzá a szóvivő.

Orientációs vitát tartott szerdán az Európai Bizottság a migráció kérdéséről, s úgy határozott, hogy a tervezettnél korábban, július helyett már májusra elkészíti a területet szabályozni hivatott új stratégiáját – közölte a biztosi kollégium szerdai ülését követően Frans Timmermans, a brüsszeli testület első alelnöke. A holland biztos azzal indokolta a döntést, hogy az ügy érezhetően sürgős, nem tűr további halasztást. Timmermans elmondta, hogy a stratégia négy szempontra fog összpontosítani.

Dimitrisz Avramopulosz, a területért közvetlenül felelős uniós biztos az embercsempészet problémakörével összefüggésben arra mutatott rá, hogy az uniónak együtt kell működnie a kiinduló és tranzitországokkal, és nemcsak Észak-Afrikával, hanem Törökországgal, Szerbiával és Koszovóval is. Kitért arra is, hogy a Frontex, a tagállamok határőrizeti együttműködését koordináló ügynökség nem uniós határőrség, és ha ez utóbbira van szükség, akkor azt létre kell hozni, és hozzá kell rendelni a megfelelő erőforrásokat is. (MTI)