A miniszter elmondta, hogy a magyar kormány délinyitás-politikájáról meghozott döntésének helyességét igazolja, hogy az Európai Unió stratégiai fontosságú kérdésként fogalmazza meg, hogy Afrikában vezető szerepre tegyen szert.
Szijjártó Péter bejelentette, hogy az Eximbank a magyar befektetők, beszállítók jobb pozicionálása érdekében 3 millió euróval járul hozzá az Európai Bizottság és kilenc uniós tagállam által 2007-ben létrehozott, 800 millió eurós EU-Afrika pénzügyi alaphoz. Magyarország emellett a Világbanknak ahhoz az alapjához is csatlakozik, amely afrikai kereskedelmi bankokba fektet be pénzt.
A miniszter felhívta a figyelmet, hogy óriási a globális verseny az Afrikával való gazdasági együttműködésben, Kína és az Arab-öböl államai is jelentős erőfeszítéseket tesznek, hogy megvessék lábukat a kontinensen. A külügyminiszter úgy vélte, hogy a keleti nyitást megelőző időszakkal ellentétben, Magyarország időben kapcsolódik be ebbe a globális versenybe, és „nem fut a világ után”.
„Sikerült elkerülni azt a hibát, amely korábban a keleti nyitást megelőző időszakban jellemző volt, hogy nem kapcsolódtunk be egy globális gazdasági verseny keleti aspektusába, ezért kellett aztán sokkal több erőt és energiát mozgósítani ahhoz, hogy sikeresek legyünk” – magyarázta a miniszter.
A külgazdasági és külügyminiszter felidézte, hogy 2001 óta az afrikai kontinens átlagosan évi 5 százalékos gazdasági növekedést produkált, 2050-re pedig megduplázódhat Afrika lakossága.
A miniszter tudatta, hogy Magyarország három helyen, Ghánában, Angolában és Etiópiában nagykövetséget, Etiópiában, Angolában és Kenyában pedig kereskedőházat tervez nyitni.
A külügyminiszterek tanácskozásán a líbiai helyzet is szerepelt, amely Szijjártó szerint közvetlen kihívást jelent Európa biztonságára és a térség stabilitására, miután az Iszlám Állam (IÁ) és más terrorszervezetek is megvetették a lábukat az országban, amelyet terjeszkedési bázisként használnak. Szijjártó Péter tudatta, hogy a kellő feltételek megléte esetén a magyar kormány tudná támogatni, hogy uniós misszió menjen Líbiába – hozzájárulandó az ország stabilizálásához, a tűzszünet és a határok ellenőrzéséhez. A miniszterek Szijjártó elmondása szerint egyetértettek abban, hogy a líbiai válságot csak politikai úton lehet rendezni, és nemzeti egységkormány létrehozására van szükség.
A tárcavezető elmondta, hogy a közelmúltban, az uniós tagállamok közül utolsóként Magyarország is kénytelen volt kiüríteni nagykövetségét Tripoliban. Beszámolt ugyanakkor a miniszter arról, hogy a nagykövet a tunéziai határról, meglévő kapcsolatrendszerén keresztül Ausztria és Csehország elrabolt állampolgárainak kiszabadításában is segédkezik.
A miniszter arra is kitért, hogy az IÁ elleni nemzetközi katonai fellépés keretében a kormány továbbra is elkötelezett amellett, hogy Magyarország 150 biztosítási feladatot ellátó katonát küldjön az északiraki, kurdisztáni Erbilbe.
A napirenden szintén szereplő migráció kérdésével kapcsolatban Szijjártó Péter rámutatott, hogy míg 2012-ben 2157-en kértek menedéket Magyarországon, 2014-re ez a szám csaknem a hússzorosára, 42 777-re nőtt, idén március elejéig pedig már a tavalyi felét elérte a menedékkérők száma. „Példa nélküli a nyomás Magyarországon” – hangoztatta a miniszter, kifejtve, hogy Magyarország mind egy főre vetítve, mind a gazdaság méretéhez viszonyítva a második ebben a tekintetben az unióban.
„Az Európai Uniónak meg kell találnia azokat az eszközöket, amelyekkel visszaszorítja a menekültjoggal való visszaélés látható jelenségét” – nyomatékosította sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter, kitérve arra, hogy a menedékkérők az eljárás ideje alatt a jelenlegi szabályok szerint az adott országban maradhatnak, és így szabadon is mozoghatnak a schengeni övezeten belül.
Magyarország ambiciózusabb eredményt vár a most előreláthatónál a keleti partnerség következő, rigai csúcstalálkozóján – mondta a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, az uniós külügyminiszterek tanácskozása alkalmával magyar újságírókkal.
Szijjártó Péter úgy vélte, hogy Moldova jó példája alapján előre kellene lépni a vízumliberalizációban Grúziánál és Ukrajnánál. Az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókkal kapcsolatban a miniszter ismét hangsúlyozta, hogy Magyarország tartja magát a korábban meghozott közös uniós döntésekhez. Mind negatív, mind pozitív értelemben csak akkor tartja szükségesnek a szankciók módosítását, ha minőségileg új helyzet áll elő; például ha az év végéig maradéktalanul megvalósulnak a minszki megállapodásban foglaltak – tette hozzá.
