A litván hadsereg nincs az előírásoknak megfelelően feltöltve, és a sorkatonai szolgálat visszaállítása nélkül, kizárólag hivatásos katonákkal nem lehet betölteni a megüresedett tisztségeket a megváltozott geopolitikai helyzetnek megfelelően – ezzel indokolta az előterjesztést Jozas Olekas litván védelmi miniszter. Olekas szerint az első sorozásra augusztusban-szeptemberben kerülhet sor.
A litván elnöki hivatal február végén harangozta be a kötelező sorkatonaság ideiglenes visszaállítását a megnövekedett orosz katonai aktivitásra való tekintettel. A hivatal akkor arról tájékoztatott, hogy az országos védelmi bizottság „a geopolitikai helyzetet és a nemzetbiztonságot érő fenyegetéseket számításba véve úgy döntött, hogy tovább kell erősíteni az ország védelmi képességeit”.
A tervezet értelmében 19 és 26 év közötti férfiakat hívnának be kilenc hónapos fegyveres szolgálatra, és így öt év alatt 16 ezer tartalékost képeznének ki. Az általános hadkötelezettséget 2008-ban szüntették meg Litvániában, négy évvel az ország NATO-csatlakozása után.
A jogilag Ukrajnához tartozó Krím félsziget annektálása után a további orosz terjeszkedéstől való félelem miatt Észtország, Lettország és Litvánia is kérte a NATO katonai erejének növelését a területeiken. A térségben sokan attól tartanak, hogy Moszkva az orosz ajkú kisebbség védelmére hivatkozva Ukrajna után a három balti ország valamelyikében is beavatkozik. A litván kormány az ukrán válság okozta feszültségek miatt már idén januárban olyan kézikönyvet adott ki, amely a háborús helyzetre készíti fel, arra vonatkozó tanácsokkal látja el az ország polgárait.
Litvánia 1990-ben nyilvánította ki függetlenségét a Szovjetuniótól. Az Oroszországgal határos hárommilliós ország lakosságának 6 százaléka orosz nemzetiségű.
