De térjünk vissza az NVVH hoz, amely szervezet állítólag most dolgozza ki a vagyonelkobzás új szabályait. Vajon itt vannak már a házmesterek is? A jelentgetők? S hol vannak a beigért uniós pénzek? Melyek mindig jönnek, de valahogy sosem érnek ide. Továbbá jó ideje már a világosabban látó emberek érzik, olyan közegben élnek, ahol a Magyarország elleni fenekedés mindennapos. Nem először írom le, hogy a káoszkeltések idejét éli át a világ, s benne erősen Európa. Hadd idézzem néhai Lovas István barátomat, aki jó tíz évvel ezelőtt írta le először, hogy „az egész nyugati világ alig várja, hogy Magyarországon véres polgárháború robbanjon ki”. S ezt néhány példával alá is támasztotta. „Orbán, takarodj!” – írta címében akkoriban a „mérsékelt, konzervativ” svájci napilap, a Neue Zürcher Zeitung. Csak úgy, mert ilyen kedve volt aznap. Azt persze elfelejtették részletezni, miért is kellene távoznia Orbán Viktornak. Nos, nem nehéz kitalálni. A szuverenitást a folyton fenekedők és hátsó szándékúak, akik uralni óhajtják a független országokat is, nem bírják elviselni. És kimondom, ha senki sem hiszi, akkor is, hogy bizony Magyarországot el akarják foglalni, legalább is vazallussá akarják lefokozni. A magasságos unió számos erre törekvő cselekedete bizonyítja mindezt. Az is bizonyítható – számos gazdasági szakember leírta már –, hogy az EU-val szembeni szervilis magatartás sok kárt okozott nekünk. Arról is lehetett, s lehet is olvasni, hogy a belépésünk pillanatában nem csak a régebbi tagországokkal szemben volt jelentős versenyhátrányunk, hanem a hazánkkal együtt csatlakozó országokkal is. S ami a legfájóbb pont, hogy egy józan és hazaszerető magyar állampolgárnak mindmáig látnia, tudnia, és saját bőrén is éreznie kell, hogy belépésünk óta másodrendű polgárok vagyunk ebben a cseppet sem dicsőséges társaságban. S ezt az sem fedheti el, hogy nyithatunk cukrászdát Bécsben. Persze csak ha az új ÁVH, azaz lánynevén a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) megengedi.