Az amerikai–japán védelmi együttműködés szabályait 1997 óta először vizsgálták felül, az új irányelveket a japán parlamentnek is meg kell erősítenie. John Kerry amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy a változtatás a Washington és Tokió között a második világháború óta kialakult együttműködés „történelmi átalakulásának” jele, amely az ázsiai-csendes-óceáni térségben és világszerte egyaránt elismeri a „kialakuló kockázatokat és veszélyeket”. Hangsúlyozta, hogy az amerikai–japán szövetség „a világ egyik legerősebbikévé érett”, és a felülvizsgált alapelvek a két ország számára lehetővé teszik a növekvő fenyegetések kezelését a régióban és máshol a világon.
Ashton Carter amerikai védelmi miniszter szerint a világ megváltozott az elmúlt 18 év alatt, és a két országnak új fenyegetésekkel kell szembenéznie. Kisida Fumio japán külügyminiszter ezzel egyetértve, anélkül hogy konkrétan megemlítette volna Észak-Koreát vagy Kínát, arról beszélt, hogy a Japán körül kialakult biztonsági helyzet egyre keményebbé és bonyolultabbá válik. A felülvizsgált irányelvek nagyobb szerepet engednek Japánnak a rakétavédelem, az aknakeresés és a hajók átvizsgálása terén. Mindezt olyan időszakban, amikor Kína növekvő öntudatossággal lép fel a Kelet- és a Dél-kínai-tenger Peking által a magáénak tulajdonított, vitatott hovatartozású területein.
Az új megállapodás lehetővé teszi Japán számára, hogy a régión kívülre – egyebek között a Közel-Keletre – vezényelje fegyveres erőit, és ott logisztikai támogatást nyújtson az amerikai haderő globális műveleteihez. A távol-keleti szigetország katonai szerepe jelenleg az önvédelemre korlátozódik, és a háborút elvető japán alkotmány ma is elveti a megelőző csapásokat, aminek következtében minden offenzív fellépés az Egyesült Államokra hárul. Japánban jelenleg csaknem 50 ezer amerikai katona állomásozik. Amerikai tisztségviselők szerint a revízió legjelentősebb eredménye, hogy eltörli a japán önvédelmi erők tevékenységének földrajzi határait. A részletek kidolgozása még várat magára, de az Egyesült Államok szerint Japán várhatóan nagyobb szerepet fog játszani a békefenntartásban, a humanitárius és természeti katasztrófák következményeinek elhárításában és a ballisztikus rakétavédelemben.
A változtatások meg fogják engedni Japánnak az Egyesült Államok felé tartó ballisztikus rakéták lelövését abban az esetben is, ha magát a szigetországot nem fenyegeti veszély. Japán megvédheti a közelében tartózkodó, a ballisztikus rakétavédelemben szerepet vállaló amerikai hajókat, és a japán önvédelmi erők reagálhatnak a harmadik országokat érő támadásokra, ha azok „szoros kapcsolatban” állnak vele, és ha ezek a támadások „közvetlenül hatással vannak Japán biztonságára”. Az amerikai–japán védelmi együttműködés felülvizsgálata egyúttal az amerikai álláspont újabb megerősítését jelenti a Kelet-kínai-tengeren található, lakatlan, de japán közigazgatás alatt álló, ezért egyúttal a kétoldalú védelmi megállapodás hatáskörébe eső Szenkaku-szigetek ügyében. A két ország külügy- és védelmi miniszterei leszögezték, hogy elleneznek minden olyan egyoldalú lépést, amelynek célja a japán közigazgatás aláásása ezeken a szigeteken. Kína is igényt tart az általa Taiojü-szigeteknek nevezett csoportra; a területi vita súlyosan megterheli a japán–kínai kapcsolatokat.
A revízió megerősíti a két ország elkötelezettségét a Japánban állomásozó amerikai csapatok átcsoportosítása iránt, beleértve a vitatott Futenma tengerészgyalogos légi támaszpont áthelyezését és a tengerészgyalogosok átirányítását Okinaváról Guamra.
A védelmi együttműködés aktualizálása szorosabbá teszi a hírszerzési információcserét is, a felügyeleti és felderítési műveletekben, valamint a fegyverfejlesztésben és -gyártásban, illetve egyéb védelmi iparban való együttműködést. Az Egyesült Államok és Japán ezenfelül jobban összehangolja majd tevékenységét a kiberbiztonság és az űrtevékenység területén, beleértve a műholdas korai előrejelzést is. A felülvizsgált védelmi stratégia békebeli és háború idején megvalósítandó koordinálása érdekében a két ország Szövetségi Koordinációs Mechanizmus néven állandó testületet hoz létre.
Amerikai kormányzati tisztségviselők szerint Kínát a hét folyamán tájékoztatják majd a részletekről. Az új kétoldalú védelmi megállapodást Abe Sindzó japán miniszterelnök keddi washingtoni állami látogatását megelőzően hozták tető alá. Hétfő délután Barack Obama amerikai elnök – előre be nem jelentett program keretében – elkalauzolta Abe Sindzót az amerikai fővárosban a Lincoln-emlékműhöz. A japán kormányfő Arlingtonban megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját. Obama hivatalosan kedden fogadja majd Abe Sindzót, aki beszédet mond majd a kongresszus két háza előtt is. A Fehér Házban megtartandó csúcstalálkozón a védelmi együttműködés mellett nagy hangsúlyt kap majd a 12 állam által aláírandó Csendes-óceáni Partnerség kérdése is.
