A változtatások meg fogják engedni Japánnak az Egyesült Államok felé tartó ballisztikus rakéták lelövését abban az esetben is, ha magát a szigetországot nem fenyegeti veszély. Japán megvédheti a közelében tartózkodó, a ballisztikus rakétavédelemben szerepet vállaló amerikai hajókat, és a japán önvédelmi erők reagálhatnak a harmadik országokat érő támadásokra, ha azok „szoros kapcsolatban” állnak vele, és ha ezek a támadások „közvetlenül hatással vannak Japán biztonságára”. Az amerikai–japán védelmi együttműködés felülvizsgálata egyúttal az amerikai álláspont újabb megerősítését jelenti a Kelet-kínai-tengeren található, lakatlan, de japán közigazgatás alatt álló, ezért egyúttal a kétoldalú védelmi megállapodás hatáskörébe eső Szenkaku-szigetek ügyében. A két ország külügy- és védelmi miniszterei leszögezték, hogy elleneznek minden olyan egyoldalú lépést, amelynek célja a japán közigazgatás aláásása ezeken a szigeteken. Kína is igényt tart az általa Taiojü-szigeteknek nevezett csoportra; a területi vita súlyosan megterheli a japán–kínai kapcsolatokat.
A revízió megerősíti a két ország elkötelezettségét a Japánban állomásozó amerikai csapatok átcsoportosítása iránt, beleértve a vitatott Futenma tengerészgyalogos légi támaszpont áthelyezését és a tengerészgyalogosok átirányítását Okinaváról Guamra.
A védelmi együttműködés aktualizálása szorosabbá teszi a hírszerzési információcserét is, a felügyeleti és felderítési műveletekben, valamint a fegyverfejlesztésben és -gyártásban, illetve egyéb védelmi iparban való együttműködést. Az Egyesült Államok és Japán ezenfelül jobban összehangolja majd tevékenységét a kiberbiztonság és az űrtevékenység területén, beleértve a műholdas korai előrejelzést is. A felülvizsgált védelmi stratégia békebeli és háború idején megvalósítandó koordinálása érdekében a két ország Szövetségi Koordinációs Mechanizmus néven állandó testületet hoz létre.
