Kevesebb bevándorlóval kampányolnak a brit konzervatívok

„Abszolút követelmény” lesz a jóléti juttatások rendszerének reformja.

Nagy-Britanniában május 7-én tartják a parlamenti választásokat, és David Cameron miniszterelnök kedden mutatta be a konzervatívok 84 oldalas programját a választások utáni ötéves parlamenti ciklusra.

Az összeállítás megerősíti, hogy választási győzelme esetén a Konzervatív Párt 2017 végéig népszavazást ír ki Nagy-Britannia EU-tagságáról, de előtte tárgyalásokat kezd Brüsszellel a külföldi EU-munkavállalók jóléti juttatásainak szigorításáról.

A program hivatalosan rögzíti, hogy a Konzervatív Párt tervei szerint az EU-társállamokból érkezők csak négyévi folyamatos nagy-britanniai munkaviszony után juthatnának hozzá a brit jóléti ellátások teljes köréhez. A dokumentum szerint ez csökkenti a pénzügyi ösztönzőket arra, hogy alacsony keresetű és alacsony szakképesítésű bevándorlók Nagy-Britanniában próbáljanak szerencsét.

Azok a külföldi EU-munkavállalók, akik gyermekeiket nem hozzák magukkal, a jövőben egyáltalán nem vehetnének fel brit családi pótlékot, függetlenül attól, hogy mennyi ideje dolgoznak Nagy-Britanniában és mennyi adót fizetnek.

Az állásajánlat nélkül érkező uniós bevándorlók a Konzervatív Párt tervei szerint semmiféle álláskeresési támogatást nem kaphatnának, és ha fél év elteltével sem találnak munkát Nagy-Britanniában, haza kell térniük – áll a kedden ismertetett tory választási programban.

A Konzervatív Párt tervezi az EU-munkavállalók nem európai uniós állampolgárságú házastársaira vonatkozó bevándorlási szabályok szigorítását is. Az ő esetükben egyebek mellett egy meghatározott jövedelemszint eléréséhez és angol nyelvvizsgához kötnék a nagy-britanniai letelepedés engedélyezését.

A program egyik kiemelt pontja szerint az Európai Unió további bővítésének jóváhagyása fejében London ragaszkodni fog ahhoz, hogy az EU-n belüli szabad munkaerőmozgás alapelve mindaddig ne vonatkozzék az új tagországokra, amíg azok gazdaságai nem zárkóznak fel a jelenlegi EU-tagállamok fejlettségi szintjének közelébe.

A Konzervatív Párt ennek alapján gyakorlatilag azt szeretné elérni, hogy az EU-tagállamok a mostani uniós szerződésekben szereplő, legfeljebb hétévi átmeneti időszaknál hosszabb ideig is korlátozhassák az újonnan csatlakozó országok munkavállalóinak bevándorlását.

David Cameron nemrégiben, egy üzleti rendezvényen felszólalva alig burkolt utalást tett arra is, hogy ha Brüsszel ehhez nem járul hozzá, London megvétózhatja a további EU-bővítéseket. Kijelentette: az új tagállamok felvételéhez egyhangú határozat szükséges, és ez „tökéletes helyzetbe” hozza Nagy-Britanniát ahhoz, hogy az átmeneti korlátozások szabályozásának módosítását célzó szándékát a jövőbeni bővítési döntések esetében érvényesíteni tudja.

Ebben a kérdésben nézetazonosság mutatkozik a konzervatívok és a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt között.

Választási programja szerint a Labour is elengedhetetlennek tartja az új EU-tagállamok munkavállalóira vonatkozó átmeneti korlátozások rendszerének megerősítését oly módon, hogy a tagállamok a jelenleginél hosszabb ideig szabályozhassák az új EU-tagországokból érkező munkaerő beáramlását.