A kínai külügyi szóvivő szerdai sajtójelentések szerint azt is nehezményezte, hogy ezekben az újrafogalmazott könyvekben Japán „második világháborús rémtettei” a korábbiakhoz képest árnyaltabb megfogalmazást kaptak. Hua Csun-jing a kormány komoly aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a történelem, földrajz és állampolgári ismeretek tantárgyak könyveiben a vitatott hovatartozású szigeteket japán területként tüntetik fel. Mint mondta, a szigetek és a hozzájuk tartozó szigetecskék Kína elválaszthatatlan részei, s Peking erre vonatkozóan kétségbevonhatatlan történelmi és jogi bizonyítékokkal rendelkezik. „Mindegy, hogy Japán miként próbálja meg propagálni a szigetekkel kapcsolatos álláspontját, ez sosem fogja megváltoztatni az objektív tényt, miszerint Kína szuverenitással rendelkezik felettük” – hangoztatta Hua.
A tankönyvek egy részének történelmi vonatkozású fejezetei szerint a „nankingi mészárlásként” ismertté vált, a történelem egyik legnagyobb – 1937 decemberében megkezdett –, a japán megszálló csapatok által elkövetett tömegmészárlásában „foglyok és civilek voltak érintettek”, és a tragédia „áldozatokkal járt”. A korábbi tankönyvek még úgy fogalmaztak, hogy a japán hadsereg „sok foglyot és civilt megölt”. Azt a mondatot pedig, amely arra vonatkozott, hogy Japán kegyetlen tetteit elítélték, a frissen jóváhagyott tankönyvekből kihagyták.
„A tényeket sosem szabad meghamisítani” – jelentette ki a kínai külügyminisztérium szóvivője, és arra sürgette Tokiót, hogy a tényeknek megfelelően tanítsa a fiatal generációt, teljesítse vállalt kötelezettségét, nézzen szembe a történelemmel, militarista agressziós múltjával, s konkrét lépésekkel javítsa kapcsolatait a szomszédaival. Peking legutóbb épp egy éve tiltakozott a japán általános iskolai tankönyvek általa torzítónak és valótlannak tartott megállapításai ellen, de a két szomszéd a múltban is többször keveredett úgynevezett „tankönyvháborúba”. Peking és Szöul minden egyes olyan alkalommal megszólal, amikor a japán fél részéről azt tapasztalja, hogy az egykor megszállt országok történelmi sérelmeit kisebbíteni igyekszik, vagy a valóságostól eltérően láttatja második világháborús szerepét.
