A politikus elmondta, hogy amint létrejön egy líbiai egységkormány, minden segítséget meg kell majd számára adni, hogy az EU déli határvidékének biztosítása garantált legyen. Szijjártó arról is beszámolt, hogy az embercsempészet visszaszorítása érdekében az uniós tagállamok fokozni fogják a titkosszolgálati és bűnügyi együttműködést.
Szijjártó Péter arra az álláspontra helyezkedett, hogy Líbiában mindaddig nem tud létrejönni működő állam, míg a terroristák működésük biztos területének tekinthetik az országot, és míg az Iszlám Államot nem sikerül visszaszorítani. A terroristák szabad tevékenykedésének bizonyítéka a miniszter szerint az is, hogy a szélsőségesek 28 etióp keresztényt gyilkoltak meg. A tárcavezető emiatt arra kérte a brüsszeli diplomáciát: fontolják meg, hogy a miniszterek tanácsa forduljon a Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC), hogy a hágai törvényszék vizsgálja ki és torolja meg a Líbiában elkövetett „horrorisztikus kivégzéseket”. A miniszter elmondta, hogy ő maga is megkeresi majd ez ügyben az ICC főügyészét, de hatékonyabbnak tartaná, ha ezt maga a tanács is megtenné.
A politikus elmondta azt is: meg fogják vizsgálni, hogy a korábban kivégzett koptokhoz hasonlóan az etióp keresztények családtagjainak is tud-e segítséget küldeni a kormány, fel lehet-e venni velük a kapcsolatot.
A migráció kérdésével összefüggésben Szijjártó Péter elmondta, hogy a földközi-tengeri és a nyugat-balkáni migrációs nyomást nem lehet elválasztani egymástól, s felhívja a tanács figyelmét, hogy mostanra megszűnt a szezonális ingadozás, és a migrációs nyomás minden irányból folyamatossá vált.
A külügyminiszterek Dél-Amerikáról és a Karib-térségről tartottak stratégiai vitát, amelynek kapcsán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megjegyezte, hogy a magyar kormány „déli nyitás” politikája európai stratégia.
A politikus úgy fogalmazott, hogy a kormány koncepciója összhangban áll az európai törekvésekkel, és ez olyan stratégiai kérdés, amelyben „Magyarország a legjobb ütemben lépett”. Szijjártó Péter hozzátette, hogy a térségben a közelmúltban jelentős változások mentek végbe, ám eközben az Európai Unió gazdasági nehézségekkel küzdött, így Oroszország és Kína kedvezőbb pozíciókra tett szert. A cél a miniszter szerint Európa stratégiai szerepének visszaszerzése.