A politikus elmondta, hogy amint létrejön egy líbiai egységkormány, minden segítséget meg kell majd számára adni, hogy az EU déli határvidékének biztosítása garantált legyen. Szijjártó arról is beszámolt, hogy az embercsempészet visszaszorítása érdekében az uniós tagállamok fokozni fogják a titkosszolgálati és bűnügyi együttműködést.
Szijjártó Péter arra az álláspontra helyezkedett, hogy Líbiában mindaddig nem tud létrejönni működő állam, míg a terroristák működésük biztos területének tekinthetik az országot, és míg az Iszlám Államot nem sikerül visszaszorítani. A terroristák szabad tevékenykedésének bizonyítéka a miniszter szerint az is, hogy a szélsőségesek 28 etióp keresztényt gyilkoltak meg. A tárcavezető emiatt arra kérte a brüsszeli diplomáciát: fontolják meg, hogy a miniszterek tanácsa forduljon a Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC), hogy a hágai törvényszék vizsgálja ki és torolja meg a Líbiában elkövetett „horrorisztikus kivégzéseket”. A miniszter elmondta, hogy ő maga is megkeresi majd ez ügyben az ICC főügyészét, de hatékonyabbnak tartaná, ha ezt maga a tanács is megtenné.
A politikus elmondta azt is: meg fogják vizsgálni, hogy a korábban kivégzett koptokhoz hasonlóan az etióp keresztények családtagjainak is tud-e segítséget küldeni a kormány, fel lehet-e venni velük a kapcsolatot.
A migráció kérdésével összefüggésben Szijjártó Péter elmondta, hogy a földközi-tengeri és a nyugat-balkáni migrációs nyomást nem lehet elválasztani egymástól, s felhívja a tanács figyelmét, hogy mostanra megszűnt a szezonális ingadozás, és a migrációs nyomás minden irányból folyamatossá vált.
A külügyminiszterek Dél-Amerikáról és a Karib-térségről tartottak stratégiai vitát, amelynek kapcsán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megjegyezte, hogy a magyar kormány „déli nyitás” politikája európai stratégia.
A politikus úgy fogalmazott, hogy a kormány koncepciója összhangban áll az európai törekvésekkel, és ez olyan stratégiai kérdés, amelyben „Magyarország a legjobb ütemben lépett”. Szijjártó Péter hozzátette, hogy a térségben a közelmúltban jelentős változások mentek végbe, ám eközben az Európai Unió gazdasági nehézségekkel küzdött, így Oroszország és Kína kedvezőbb pozíciókra tett szert. A cél a miniszter szerint Európa stratégiai szerepének visszaszerzése.
„Mi ebbe a versenybe időben beneveztünk” – húzta alá a miniszter, emlékeztetve, hogy Magyarország a közelmúltban több külképviseletet nyitott a térségben, több mint kétszáz ösztöndíjas tanulhatott a térségből Magyarországon, s Brazíliával erről ismét folynak tárgyalások.
Szijjártó Péter felidézte, hogy a tavalyi évben Magyarország 1,2 milliárd dollár értékben exportált termékeket a térségbe, a cél pedig az, hogy jelentősen emelkedjen a régió súlya a magyar kivitelben.
A tárcavezető rámutatott, hogy az unión belül is verseny alakult ki a tagországok között Latin-Amerikáért, és hat olyan területet sikerül azonosítani, ahol Magyarországnak versenyelőnye lehet. Ilyen a technológiai együttműködés, műszaki és mérnöki szolgáltatások, ahol a magyar szakemberek képzettsége jelenti a versenyelőnyt, a kreatív iparág, az orvosi műszerek, az autóipar és az élelmiszeripar. Emellett a politikus a személyes jelenlét fontosságát hangsúlyozta.
Az uniós külügyminiszterek a Keleti Partnerségben részt vevő országok külügyminisztereivel is egyeztetnek, ami a májusi rigai Keleti Partnerség csúcstalálkozó előkészítését is szolgálja. Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy a csúcstalálkozó alapvetően meghatározza majd a program jövőjét.
„Magyarországnak elemi érdeke, hogy az Európai Unió Keleti Partnerség programja sikeres legyen” – húzta alá a miniszter.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint Moldova példája alapján fel kellene gyorsítani a vízumliberalizációt Grúzia és Ukrajna számára, el kellene ismerni Azerbajdzsán stratégiai szerepét az EU energiabiztonságának jövőbeni szavatolásában, Fehéroroszország esetén pedig méltányolni kellene, hogy az ország milyen szerepet játszott az ukrajnai válság politikai rendezését célzó minszki megállapodások tető alá hozásában. Szijjártó úgy vélte, hogy fontos, hogy a hat állam (az előbb említettek, valamint Örményország) vezetője úgy tudjon hazautazni, hogy elmondhassák: érdemes fenntartani az uniós integráció perspektíváját. A miniszter aláhúzta: helyes gondolatnak tartja, hogy az EU és az Eurázsiai Gazdasági Unió között konzultáció alakuljon ki.
Rendkívüli uniós csúcsot hívott össze csütörtökre Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a Földközi-tengeren kialakult helyzet megvitatására. Tusk az egyik népszerű mikroblogon jelentette be, hogy csütörtökön Brüsszelben várja az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőit, miután vasárnap feltehetően mintegy hétszáz, Afrikából Európába igyekvő menekült veszett a tengerbe, amikor hajójuk felborult, hétfőn pedig újabb hajók kerültek veszélybe menekültekkel a fedélzetükön.
Tusk a tanács sajtószolgálata által közzétett videóüzenetben drámainak nevezte a Földközi-tengeren kialakult helyzetet, s kijelentette: ez így nem mehet tovább.
A volt lengyel miniszterelnök közölte, hogy a csúcstalálkozó célja a legmagasabb szinten megvitatni, mit tehetnek, mit kell tenniük az uniós tagállamoknak és intézményeknek, hogy javítsanak a helyzeten.
Orbán Viktor miniszterelnök megkapta az értesítést az Európai Tanács rendkívüli ülésének összehívásáról, és természetesen ott lesz a csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozón – közölte Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke.
