Néhány éve maximális fordulatszámon pörög a román Korrupcióellenes Ügyészség (DNA). Tavaly például rekordszámú magas rangú politikus – köztük kilenc törvényhozó és tizenkét volt vagy jelenlegi kormánytag – ellen indítottak eljárást. Parlamenti képviselők, miniszterek, megyei vezetők, polgármesterek kerültek rács mögé, de elítéltek több bírót, ügyészt, médiamágnást, milliárdos vagyonú üzletembert is. A tehetős rabok mindent megtesznek, hogy lerövidítsék a rács mögött töltendő időt – sokan vádalkut ajánlanak és bemártanak másokat, hogy ennek köszönhetően harmadolják a büntetésüket, de léteznek más praktikák is a szabadságvesztés idejének mérséklésére.
Ezek egyik legkreatívabb módja a könyvírás: néhány éve ugyanis az aradi Vasile Goldis Egyetem jogi végzettségű tanára kiharcolta másodfokon is, hogy a bíróság ismerje el a rácsok mögött végzett tudományos munkáját. Mivel büntetése alatt két könyvet írt, két hónappal csökkentették a letöltendő időt, és a precedensértékű eljárás bekerült a román börtönparancsnokság szabályzatába. Míg 2012 előtt nem volt gyakori a rabok publikációja Romániában, ez mára radikálisan megváltozott: az elmúlt két évben kilencven könyvet adtak ki úgy az országban, hogy a szerző személyesen nem lehetett jelen a bemutatón.
A nagyipari termelést a Steaua klubcsapat juhászból lett tulajdonosa, Gigi Becali kezdte, aki egyesek szerint analfabéta, de ennek ellenére három könyvet publikált börtönévei alatt. A szerző ráadásul ragaszkodik ahhoz, hogy ezek tudományos munkák: az első például Az Athos-hegy, az ortodoxia bölcsője címet viseli, és negyven lejért, tehát közel háromezer forintért vásárolható meg a könyvesboltokban. Az extravagáns üzletember másik két könyve nem árulkodik önbizalomhiányról: „Becali és a Steaua”, valamint „Becali, az Európai Parlament és a Román Parlament” címeket viselik. A stratégia bevált: az üzletembert nagypénteken szabadlábra helyezték, mert – több egyéb kedvezmény mellett – a három kiadvány miatt három hónapot elengedtek a büntetéséből. Ugyancsak három könyvet írt Adrian Nastase volt miniszterelnök is a rácsok mögött, a következő címekkel: Szabadsággyakorlatok, Románia az unióban a belső és az európai szabályozások tükrében, valamint A világ, az amerikaiak és mi.
A legtermékenyebb írónak George Copos üzletember bizonyult, aki nem kevesebb, mint öt könyvvel lepte meg önmagát. Azért nem a nagyközönséget, mert a kiadványok a kereskedelemben nem kaphatók: az összes kinyomtatott példányt azonnal felvásárolta valaki, vélhetően a börtönben lévő üzletember megbízásából. A szerző igazán hatékonyan használta ki a börtönben töltött időt: asztalosként dolgozott a fegyintézet műhelyében, irodalmi estekre járt, cikkeket írt a börtönújságba, sporteseményen vett részt, vitaestet szervezett és istentiszteletekre is elment. Dicséretes szorgalmát némiképp árnyalja, hogy mindezen tevékenységekért csökkentés járt jutalmul, így a milliárdos üzletember elérte, hogy a négyéves börtönbüntetéséből mindössze 399 napot kellett a rács mögött töltenie.
Az Evenimentul Zilei napokban megjelent cikke szerint az író a negyedik kötetet (melynek címe A turizmus mint az interkulturalitás vektora) alig két hét alatt írta meg. Egy másik, nagylélegzetű munkájához, amely a Házassági szövetségek a politikában Havasalföldön és Moldovában a XIV–XVI. századokban címet viseli, egy neves egyetemi tanár írt hozsannázó előszót. Hamar kiderült azonban, hogy a százhúsz oldalas, színes fotókkal telepakolt tudományos munka tulajdonképpen plágium: kísértetiesen hasonlít Catalin Parfene bukaresti történészdoktorandusz szakdolgozatához. Bekezdéseket, sőt egész oldalakat vettek át, de bizonyos szavakat azok szinonimáira cseréltek. A szakdolgozat témavezetője ugyanaz az egyetemi tanár, Stelian Brezeanu volt, aki az előszót is írta a Copos-könyhöz. Utóbbi függelékében egyébként nem is tüntetik fel a szakdolgozatot, amelyből másoltak.
Mircea Cartarescu, Románia legnépszerűbb írója néhány napja egy jogi blognak adott interjújában viccesen úgy fogalmazott: felkéri a Korrupcióellenes Ügyészség vezetőjét, Laura Codruta Kövesit, hogy ügyészeivel találjanak valamit, ami alapján börtönbe kerülhet, mert így kikerülhet az alkotói válságból és talán majd ontani tudja magából a regényeket, mint a könyvíró rabcelebritások.
