A jogszabály alapján azokat a nem kormányzati szervezeteket (NGO) nyilváníthatnák nem kívánatosnak, amelyek „veszélyeztetik Oroszország alkotmányos rendjének alapjait, védelmi képességeit és biztonságát”.
Az ilyen szervezetek működését betilthatják, és közigazgatási, valamint büntetőjogi felelősségre vonhatják, vagyonukat befagyaszthatják. A döntést az orosz legfőbb ügyész vagy helyettesei hozhatják meg a külügyminisztériummal egyeztetve.
A betiltott szervezetek tevékenységében való részvételt is büntetni fogják Oroszországban. Magánszemélyekre 5 és 15 ezer rubel (mintegy 28 és 83 ezer forint) közötti, jogi személyekre pedig akár 100 ezer rubel (553 ezer forint) büntetést róhatnak ki.
Abban az esetben, ha valaki „rendszeresen” megsérti a törvényt a nemkívánatos szervezetben való tevékenységgel – egy évben két alkalomnál többször –, akkor őt büntetőjogi felelősségre vonhatják. Ez akár ötszázezer rubeles pénzbüntetést vagy 15 nap kötelező munkavégzést, illetve többéves szabadságvesztést is jelenthet.
A nemkívánatos külföldi és nemzetközi szervezetek listáját az orosz igazságügyi minisztérium fogja közzétenni. A jogszabály tervezetét tavaly november végén a Kreml politikájával általában egyetértő, ám hivatalosan mégis „ellenzékinek” mondott pártok – az Igazságos Oroszország és a liberális demokraták – képviselői terjesztették az orosz duma elé. Alekszandr Tarnavszkij, az Igazságos Oroszország politikusa szerint egyes külföldi szervezetek a hírszerző szolgálatok megbízását teljesítik Oroszországban.
A most elfogadott törvénnyel szakértők szerint a Kreml még erősebb nyomást gyakorolhat a nem kormányzati szervezetekre, amelyeket amúgy is szinte teljesen ellehetetlenített a Vlagyimir Putyin harmadszori államfővé választását követően, 2012 novemberében hatályba léptetett külföldi ügynöktörvénnyel.
A jogszabály szerint azoknak az NGO-knak, amelyek a hatóságok szerint politikai tevékenységet folytatnak, és ehhez külföldről kapott pénzügyi támogatást vesznek igénybe, külföldi ügynökként kell nyilvántartásba vetetniük magukat az igazságügyi minisztériumban.
A Kreml bírálói szerint a külföldi ügynöktörvény az orosz ellenzékiek kiszorítását és elhallgatásukat célozta. Ennek ellenére számos neves oroszországi jogvédő szervezet ellenszegült a hatalom nyomásának, és nem vetette magát nyilvántartásba.
