Így lehetne kiéheztetni az Iszlám Államot

Tudjuk, honnan szerzik a pénzt az iszlamisták, de eddig nem sokra mentünk ezzel.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense elmondta: az Iszlám Állam jelenleg rengeteg pénzhez jut az általa értékesített olajból, ennek a tevékenységnek a felmérése és korlátozása így rendkívül fontos lenne. Senki nem hirdeti, hogy a terrorszervezettől jutna hozzá a nyersanyaghoz, az Iszlám Állam ugyanis nyomott áron, rejtett csatornákon keresztül árulja portékáját.

Fontos lenne továbbá az általuk elfoglalt városokban működő múzeumok és régészeti gyűjtemények, valamint bankok és pénzintézetek kifosztásának megakadályozása is. Emellett az Iszlám Államhoz – jellemzően kéz alatt, és nem banki átutalással – rengeteg adomány jut el külföldi szimpatizánsoktól, egy Öböl-menti állam pénzügyi képviselője például nemrégiben kétmillió dollárt küldött a terrorszervezetnek. Ezeknek a valamilyen úton-módon történő blokkolása szintén érzékenyen érintené az iszlamistákat.

Minderre azért is szükség lenne, mert a több tucat taggal rendelkező terrorellenes koalíció mindeddig nem volt képes számottevő katonai sikert felmutatni – mutatott rá Kis-Benedek József. Ismert, az Iszlám Állam éppen a napokban foglalta el a stratégiailag is fontos Ramádi városát, mely mindössze száz kilométerre van Bagdadtól. A szakértő szerint a koalíció az általuk végrehajtott kevés légicsapás hatásait sem használja ki, az iszlamisták pedig beépülnek a helyi lakosság köreibe.

Ráadásul stratégiai hiányosságok is vannak: a káoszba és polgárháborúba süllyedt Szíria helyzetének rendezésére jelenleg semmi esély nem látszik, ez pedig táptalajul szolgál a szélsőségesek terjeszkedésének. Nem tudni azt sem, hogy az Iszlám Állam elleni koalíciónak mik a céljai az Irakban élő kurdokkal és szunnitákkal – a kurdokat most felfegyverzik, de kétséges, mi lesz velük a konfliktus után –, és a Törökországgal kapcsolatos problémák sem kerülnek említésre. Az Iszlám Állam által uralt terület visszafoglalásához egyébként mintegy 200 ezer emberre lenne szükség, azonban kétséges, hogy ehhez ad-e bárki elegendő katonát.

Úgy tűnik egyébként, hogy nem vezet eredményre az se, ha „levadásszák” a terrorszervezet vezetőit, mivel képzett harcosokból nincs hiány arrafelé, nem egy tapasztalt hadvezér Szaddám Huszein amerikaiak által megbuktatott iraki diktátor hadseregéből széledt szét, és „talált otthonra” az Iszlám Államban.

Kis-Benedek József arra is kitért, hogy a szervezet több szempontból is eltér elődeitől: egy körülbelül Nagy-Britannia méretű területen állam jelleget ölt – adót szed, intézi az egészségügyet –, valamint új módszereket vezetett be a gerilla-hadviselés és terrorizmus területén.

A szakértő szót ejtett a nyugati államok felelősségéről is a jelenlegi helyzettel kapcsolatban. Mint mondta, a Sínai-félsziget korábban a „béke szigete” volt, mára viszont ott is terroristák jelentek meg, az egyiptomiak félelme pedig az, hogy ezek a Níluson is átkelnek. Moammer Kadhafi megbuktatásával Líbia gyakorlatilag működésképtelenné vált, kiváló táptalajt szolgáltatva ezzel a radikális iszlamizmusnak.

Egy szerdán megjelent felmérés szerint Bagdad terrorizmus szempontjából a világ legveszélyesebb városa. A Verisk Maplecraft nevű szervezet adatai szerint világszerte 64 „extrém” veszélyes város van, nagy részük a Közel-Keleten és Ázsiában található, de két ukrán és egy oroszországi település is képviselteti magát ebben a nem éppen díszes társaságban. Az első hét helyezett kivétel nélkül iraki, második az Iszlám Által megszállt Moszul, harmadik a nemrég elfoglalt Ramádi. Európából Luhanszk a legveszélyesebb (46.), utána a felmérés által szintén a kontinenshez sorolt csecsenföldi Groznij (54.) következik, utánuk Doneck (56.) áll. Afrikából 14 várost soroltak a legveszélyesebbek közé, főként a Boko Haram és az al-Shabaab terrorszervezetek tevékenysége, illetve a politikai instabilitás miatt, míg Dél-Amerikát a kolumbiai Cali képviseli a 64 legérintettebb hely között. Nyugat-Európából Párizs a 97. helyen áll, Belfast a 91., ezzel szemben London „csak” a négyszázadik. A városokat az utolsó tizenkét hónapban tapasztalt támadások sűrűsége és intenzitása alapján pontozták, kombinálva az utolsó öt év adataival – Párizs helyezése nyilvánvalóan a Charlie Hebdo elleni támadásnak „köszönhető”.