Ők az Iszlám Állam igazi nehézfiúi

Él még az Iszlám Állam kalifája, Abu Bakr al-Bagdadi? Kik léphetnének a helyébe? Milyen tulajdonságokkal kell rendelkezniük az utódjelölteknek?

Ellentmondó hírek jelentek meg a sajtóban az elmúlt hónapokban arról, hogy Abu Bakr al-Bagdadi, az Iszlám Állam (ISIS) vezetője – akire az Egyesült Államok tízmillió dolláros vérdíjat tűzött ki – él-e még egyáltalán. Több sajtóorgánum is bejelentette már a halálhírét, mások arról írtak, hogy sérülései miatt már képtelen ellátni feladatát.

A The Guardian például nemrég arról cikkezett, hogy al-Bagdadi egy márciusi légicsapásban életveszélyesen megsérült, azóta viszont javult az állapota. Az amerikai hírszerzés viszont úgy tudja, hogy az Iszlám Állam vezetője még életben van és vezeti a kalifátust. Steven Warren ezredes, a Pentagon szóvivője hétfőn már arról beszélt, hogy nincs okuk azt hinni, hogy al-Bagdadi megsérült az elmúlt napok légitámadási során. Ezt támasztja alá az is, hogy az Iszlám Állam vezetője csütörtökön hangüzenetet tett ki a világhálóra, bár egyelőre nem sikerült megbizonyosodni arról, hogy a felvételen valóban ő beszélt.

Al-Bagdadi halálhírét 2014 novemberében is bejelentették már, akkor az Al-Hadath arab televízióállomás azt állította, amerikai légicsapás végezhetett az éppen tárgyaló Iszlám Állam-vezetőkkel Nyugat-Irakban, és köztük volt ő is. Ez az értesülés azonban hamisnak bizonyult, így a mostani híreket is illik némi távolságtartással kezelni.

Al-Bagdadi iraki származású korábbi Al-Kaida tag, aki megjárta a CIA iraki börtönét is. A teológusból lett katonai vezető Ibrahim kalifa néven az Iszlám Állam „államfője” is, 2010 óta vezeti a szervezetet és 2014-ben jelentette be az iszlám kalifátus megalakulását.

Az Iszlám Állam szervezeti felépítését tekintve két legfontosabb szerve az Al Imra és a Shura Tanács, az első al-Bagdadi, a helyettesei és a tanácsadói alkotta végrehajtó hatalom, a második pedig a kalifátus vallási ellenőrző szerve, és többek között a saría, azaz az iszlám törvénykezés elveinek betartásáért felel.

Az eddig is köztudott volt, hogy az ISIS vezetőségének több tagja Szaddám Huszein korábbi katonai beosztottjai közül került ki, és az Iszlám Állam igazi térnyerése is az utánra datálható, hogy csatlakoztak hozzá Husszein emberei. Így számos olyan katonai vezetőt tudhat a soraiban, akik harcászati téren sikeresen irányíthatnák a szervezetet, bár ez még nem jelenti azt, hogy „vallási vonalon” is képesek lennének komoly tiszteletet kivívni a kalifátuson belül.

Egy 2014-ben készült elemzés szerint akkoriban al-Bagdadi két helyettese Abu Ali al-Anbari és Abu Muszlim al-Turkmani voltak, mindketten veterán iraki katonatisztek. A későbbi hírek már arról számoltak be, hogy a szervezet második embere Abu Alaa al-Afri. Al-Turkmani haláláról is írt már a sajtó, vele szintén egy légicsapás végezhetett, hónapokkal ezelőtt.

Korábban a Pentagon egy másik szóvivője, John Kirby ellentengernagy arról beszélt, hogy a tavaly novemberben indult koalíciós légicsapások során az Iszlám Állam több felső-, illetve középvezetőjét likvidálták.

Azonban az ISIS-vezetők megöléséről szóló hírek sokszor csupán spekulációk, ahogy ezt valószínűleg al-Bagdadi esete is mutatja. Ráadásul, ha a koalíciós erőknek sikerül is kiiktatniuk néhány vezért, azt nehéz bizonyítani, az Iszlám Állam pedig érthetően nem veri nagydobra saját vezetőinek halálát. Mindenesetre a CNN számba vette, hogy kik lehetnek azok, akik Bagdadi estleges halála vagy sérülései miatti alkalmatlansága után irányíthatnák a terrorszervezetet.

Az egyik ilyen vezető Abu Alaa al-Afri, aki Abd al-Rahman Mustafa al-Qaduli név alatt is ismert, és akiről egyelőre kevés információ áll rendelkezésre. A róla szóló értesülések 7 millió dollárt is megérnek az amerikaiaknak, amivel a második az ISIS-listán „a 10 milliót érő” al-Bagdadi mögött.

A bagdadi védelmi minisztérium szerdai bejelentése szerint al-Afri a napokban meghalt, légicsapás végzett vele állítólag. Azért állítólag, mert az Egyesült Államok védelmi minisztériuma ezt nem tudta megerősíteni, bár azt elmondták, hogy az irakiak által is említett Tal Afar körzetében légicsapásokat hajtottak végre.

Al-Afri 1957-ban vagy 1959-ben láthatta meg a napvilágot Moszulban, 2004-ben Irakban csatlakozott az al-Kaidához, ahol a szervezet helyettes vezetője és moszuli parancsnoka lett. Később elfogták és bebörtönözték, 2012-ben engedték ki, és ezután csatlakozhatott az Iszlám Államhoz Szíriában.

Az egykori fizikatanár korábban Oszama bin Laden, a hírhedt al-Kaida-vezér utódaként is szóba került. Ő az egyik a számos türkmén származású ISIS-vezető közül, akik fontos helyet foglalnak el a szervezet hierarchiájában. Néhány elemző szerint al-Afriban dolgoznak is az ambíciók, hogy az Iszlám Állam vezetője lehessen.

Az Iszlám Állam vezetői posztjára egy másik lehetséges jelölt Abu Mohammed al-Adnani, aki jelenleg a szervezet szóvivője. A 38 éves háborús veterán részt vett az iraki felkelésben is, és az ISIS legnagyobb hatalommal rendelkező szír tagja, a kalifátus szíriai kulcsvezetője. Al-Adnani kommunikációs téren is elég aktív, több hangfelvételt is közzétett már, szemben al-Bagdadival, akivel mindössze egy videó- és két hangfelvétel készült.

Al-Adnani volt az, aki szeptemberben kijelentette, hogy az Iszlám Állam nyugati támogatóinak vallási kötelességük önálló akciókat indítani országaikban. Ez a felhívása nagy hatással bírt – melyet januárban később megismételt –, hiszen a szervezet hívei több támadást is elkövettek Észak-Amerikában, Európában és Ausztráliában is.

Az Egyesült Államok Al-Adnanit is globális terroristaként tartja nyilván, a róla adott információ 5 millió dollárt ér meg az USA-nak. Al-Adnani is al-Kaida-tag volt, aki az iraki felkelés kezdeti napjaiban csatlakozott a szervezethez, Vezéréhez hasonlóan ő is megjárta a hírhedt Camp Bucca nevű amerikai börtönt Irakban.

Szakértők szerint két dolog akadályozhatja meg abban, hogy ő legyen al-Bagdadi utóda. Az egyik, hogy al-Adnani szíriai – míg az ISIS-vezetők többsége iraki –, a másik pedig, hogy még fiatalnak tartják erre a pozícióra. Ráadásul túl nagy ugrás lenne, ha a szóvivői pozícióból rögtön a vezéri székbe kerülne. Viszont ha ő követné al-Bagdadit, azonnal ismertté válna a neve.

Az iraki származású Abu Ali al-Anbari esélyeit az növelheti, hogy ő az Iszlám Állam védelmi tanácsának a feje, Szaddám Husszein egykori iraki diktátor hírszerzésénél dolgozott, éppen ezért jelentős katonai tapasztalattal bír.

Az ő szervezeten belül betöltött szerepe akkor vált világosabbá, miután tavaly rajtaütöttek egy másik ISIS-tag, Abu Abdul Rahman al-Bilawi otthonán, aki az iraki területek parancsnoka volt. Az akció során al-Bilawi életét vesztette, de az otthonában talált memóriakártya tanúsága szerint al-Anbari irányította a szervezet katonai akcióit Szíriában.

A külföldről érkezett milicisták és több szalafista ISIS-harcos körében ugyanakkor nem örvendene nagy népszerűségnek az ő kiválasztása a Szaddám seregével való egykori kapcsolata miatt. Michael Weiss CNN-szerző vélekedése szerint – aki könyvet is írt az Iszlám Államról – ráadásul nagyon valószínűtlen lenne, hogy egy ismert Szaddám Husszein-párti katona legyen az Iszlám Állam kalifája. Habár al-Anbari ismert alakja a szervezetnek, múltja miatt inkább abban lehet szerepe, hogy kit választanak majd al-Bagdadi helyére (ha erre egyáltalán sor kerül).

Tariq al-Harzi al-Adnanihoz hasonlóan nem iraki, de az amerikai kormány szerint ő volt az egyik első külföldi harcos, aki csatlakozott az ISIS-hez. Tunéziából származik, az USA 3 millió dollárt fizet a róla szóló információért, és úgy tudni, a csoport Irakon és Szírián túli műveleteiért felelős. Olyan akciókért, amelyek az elmúlt hónapokban sokkal fontosabbakká váltak, miután a szervezet megvetette lábát Líbiában, szövetségeseket szerzett többek között Nigériában vagy éppen Egyiptomban.

Az öngyilkos merénylők emírjeként is ismert al-Harzi feladata az is, hogy fegyvereket szerezzen Líbiából, ahol a Kadhafi elűzését kísérő-követő polgárháború után kaotikus helyzet alakult ki.

Al-Harzi megjárta a pokolinak tartott Abu Ghraib börtönt, ahonnan állítólag 2013-ban szabadították ki az ISIS tagjai. Ráadásul nem akármilyen családi kapcsolatokkal rendelkezik: öccsét őrizetbe vették Tunéziában, Christopher Stevens líbiai amerikai nagykövet 2012-es meggyilkolásával, azaz a bengázi amerikai nagykövetség ellen elkövetett merénylettel kapcsolatban.

A tény, hogy al-Harzi tunéziai, valamint hogy nem rendelkezik olyan vallási szereppel, mint al-Bagdadi, valószínűsíti, nem ő lenne a legjobb választás a kalifátus irányítására, ám a szervezeten belüli fontos szerepe megkérdőjelezhetetlen.

Úgy tűnik, mind a négy potenciális vezetőjelölt aktív szerepet tölt be az Iszlám Állam hierarchiájában (ha al-Afri még életben van), azonban a külvilág inkább csak al-Adnani nevével találkozhatott korábban.

A CNN cikkében rávilágít arra is, hogy egy ilyen titkolózó szervezet, mint az ISIS esetében különösen nehéz megállapítani a szervezet vezetői struktúráját, ráadásul az iszlamisták több kulcsfigurát is elvesztettek az elmúlt hónapok koalíciós légicsapásaiban, például a már említett Haji Mutazzt, azaz Abu Muszlim al-Turkmanit is. Így már kialakulhatott egy olyan mechanizmus, hogy a körülmények miatt egyre gyakoribb vezetőváltás viszonylag gördülékeny legyen.

Elemzőknek semmi kétségük sincs afelől, hogy már megvan a forgatókönyv arra az esetre is, ha al-Bagdadi tényleg meghalna.