Róháni kitért az Irán és Magyarország közötti politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlődésében rejlő lehetőségekre, és leszögezte, országa elkötelezett az együttműködés kiterjesztése iránt – olvasható az iráni külügyminisztérium honlapján megjelent közleményben.
Az iráni elnök a terrorizmus elleni küzdelem fontosságát is hangsúlyozta a magyar külügyminiszterrel folytatott tárgyalásán a közlemény szerint.
Róháni országa (vitatott) atomprogramjával kapcsolatban leszögezte, hogy az iráni nukleáris tevékenység teljes egészében a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrzése alatt áll, és békés úton fog fejlődni. Az államfő elítélte a (Teherán elleni) szankciókat és a nyomásgyakorlást.
Úgy vélte, hogy az atomprogramról kötendő végleges megállapodás elérhető és mindent meg lehet oldani, ha „a másik félben megvan a komoly akarat” (a megegyezésre).
2014. júniusában a fennálló nézeteltérések ellenére Irán folytatta a korábban már elkezdett tárgyalásokat atomprogramjáról a nagyhatalmakkal, melynek eredményeképpen 2015. áprilisában megszületett az erről szóló keretmegállapodás. Irán és a hatok – az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) öt állandó tagja és Németország – többek között abban egyeztek meg, hogy Teherán a következő tizenöt évben nem épít egyetlen olyan új létesítményt sem, amely alkalmas urándúsításra, valamint ugyanezen időszakra felhagy az urán 3,67 százalékosnál magasabb szintre való dúsításával – közölték hivatalos amerikai források.
Ezt Obama „történelmi pillanatnak” nevezte, azonban Irán elnöke kijelentette, hogy országa csak akkor köti meg a végleges megállapodást a hatokkal atomprogramjának visszafogásáról és nemzetközi ellenőrzéséről, ha feloldanak minden ellene foganatosított büntetőintézkedést.
