Agresszív válaszlépéseket fontolgat Amerika

Washington szerint – bár fontosak a szankciók – önmagukban nem törik meg Moszkvát, ezért hadgyakorlatok, kiképzőprogramok jöhetnek.

Mint mondta, az, hogy ennek érdekében hogyan gyakoroljanak nyomást Oroszországra, a tárgyalások témája lesz az Elmau kastélyban.

Stephen Harper kanadai miniszterelnök a csúcsot megelőzően kijelentette: Oroszországot nem szabad visszaengedni a G7-be, amíg Putyin az elnök. Kanada és Japán kormányfője a csúcstalálkozó előtt felkeresi Ukrajnát.

Barack Obama a találkozót megelőzően külön tárgyal majd Angela Merkel német kancellárral, és beszédet mond majd Krün alpesi faluban. Külön találkozik majd David Cameron brit miniszterelnökkel és Haider al-Abádi iraki kormányfővel is, aki részt vesz majd az Iszlám Állam terrorszervezettel szembeni fellépés megvitatásán.

Eközben Ashton Carter Stuttgartban csaknem negyven amerikai tisztségviselőt – katonai parancsnokokat szerte a világból és tizennégy nagykövetet Európából – hívott össze a tanácskozásra, hogy megvitassa velük az Oroszország elleni szankciók hatékonyságát, és hogy felmérjék: a közép- és kelet-európai szövetséges országokban megrendezett amerikai és NATO-hadgyakorlatok megnyugtatták-e ezeket az országokat az orosz fenyegetéssel szemben.

A miniszter a Washingtonba tartó repülőgépén újságíróknak nyilatkozva annak a véleményének adott hangot, hogy a szankcióknak van hatásuk az orosz gazdaságra, de nem akkora, hogy elrettentsék Putyint azon politikája folytatásától, amely a Krím tavalyi bekebelezésében, azóta pedig a kelet-ukrajnai, oroszbarát szakadárok támogatásában nyilvánult meg. Ezért más módszereket – politikaiakat és katonaiakat – is kell alkalmazni Moszkva ellen, szögezte le.

A stratégiai tanácskozáson nem hoztak semmilyen döntést, de számba vették a lehetőségeket, mint például a hadgyakorlatok és a kiképzőprogramok számának növelését, a NATO európai katonai képességeinek, valamint hírszerzésének a megerősítését annak érdekében, hogy a szervezet jobban tudjon reagálni az olyan aszimmetrikus hadviselésre, amilyen Ukrajnában folyik. Mint mondta, ez a hadviselés „mindenféle felforgatást, rafinált fenyegetéseket, az információk manipulálását, óriási hazugságokat” jelent. Félő, hogy az orosz vezetés ilyen taktikát alkalmaz majd másutt is a térségben – tette hozzá Carter. A miniszter számára a tanácskozás az utolsó állomás volt tizenegy napos világkörútján.

Az amerikai védelmi minisztérium több meg nem nevezett tisztségviselője Washingtonban az AFP hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta: a stuttgarti tanácskozáson valószínűleg szóba került lehetőségként, hogy az Egyesült Államok újabb rakétákat telepít Európába.

Korábbi sajtóértesülések szerint az amerikai kormány egy sor agresszív válaszintézkedést mérlegel, mert azzal vádolja Oroszországot, hogy megsértette a hidegháború idején megkötött egyik nukleáris megállapodásukat. A mérlegelt válaszlépések között szerepel rakétáknak az európai szárazföldre való telepítése. Washington ezzel kapcsolatban nem tett hivatalos bejelentést, csak utalások hangzottak el. Moszkva azonban már ezeket az utalásokat is visszautasította, alaptalannak nevezte.