Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója vasárnap jelezte: amennyiben Athén nem teljesíti törlesztési kötelezettségét, Görögország ugyan továbbra is a pénzügyi szervezet tagja marad, változatlanul képviselteti magát az igazgatótanácsban, és jogosult lenne technikai jellegű segítségre is, de nem lesz hozzáférése újabb IMF-finanszírozásokhoz mindaddig, amíg a szervezettel szembeni törlesztési hátralékát fel nem számolja.
Megfigyelők biztosra vették az athéni bejelentést azután, hogy megszakadtak a hitelezők és Görögország tárgyalásai, így az országnak nincs honnan előteremtenie a szükséges összeget.
Görögország 2010 óta az első és a második mentőcsomag révén összesen 240 milliárd eurós támogatásban részesült az Európai Bizottság, az EKB és az IMF szervezésében összeállított hitelkeretekből. A 2010-ben indított második hitelprogram utolsó, 7,2 milliárd eurós részletének folyósítási feltételeiről folytak egyeztetések az elmúlt napokban, de szombaton eredmény nélkül értek véget a tárgyalások.
Egy görög kormányzati illetékes azt mondta, hogy csütörtökön országosan csaknem 850 bankfiók nyithat ki, hogy kifizessék a nyugdíjakat. „De csak emiatt, más tevékenységet a bankok nem végeznek a héten” – hangsúlyozta.
Nem egészen három héten belül másodszor minősítette le Görögország eddig is mélyen spekulatív államadós-besorolását a Standard & Poor's.
A nemzetközi hitelminősítő elsősorban azzal a véleményével indokolta a hétfő este Londonban bejelentett lépést, hogy a görög kormány a jelek szerint a belpolitikai meggondolásokat a pénzügyi-gazdasági stabilitás, a kereskedelmi hitelek törlesztése és az euróövezeti tagság elé helyezi.
A cég az eddigi „CCC”-ről egy fokozattal „CCC mínusz”-ra rontotta a hosszú futamidejű görög államadósság osztályzatát, és az új besoroláson is további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást hagyott érvényben. A Standard & Poor's közölte: megítélése szerint 50 százalék körüli az esélye annak, hogy Görögország távozik az euróövezetből.
A név nélkül nyilatkozó illetékes azt is elmondta, hogy ha az Európai Központi Bank (EKB) fenntartja a görög bankrendszer likviditási támogatását (ELA), akkor növelhető lesz az ATM-ekből jelenleg naponta kivehető 60 eurós készpénzlimit.
Angela Merkel hétfőn közölte, hogy Európa készen áll felújítani a tárgyalásokat Görögországgal a vasárnapi referendum után, ha ilyen kérés érkezik a görög kormány részéről. A német kancellát hozzátette: „A görög kormánynak jogában áll referendumot kiírni. Ennek eredményét pedig tiszteletben kell tartani.”
A görög kormányszóvivő szavai szerint a görög kormány aggodalmának adott hangot Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének „őszinteségével” kapcsolatban. Ezzel tovább tart a szócsata arról, hogy valójában kinek a hibájából szakadtak meg a tárgyalások. Jean-Claude Juncker előzőleg Athént hibáztatta, és felszólította a görög miniszterelnököt arra, hogy tárja a görög nép elé, mi is történt valójában, illetve arra buzdította a görögöket, hogy igennel szavazzanak a referendumon.
Francois Hollande francia és Barack Obama amerikai elnök telefonon beszélt egymással, és „megállapodtak abban, hogy mindent megtesznek a tárgyalások folytatása érdekében, amellyel a lehető leggyorsabban megoldható lenne a válság, biztosítható lenne Görögország pénzügyi stabilitása” – mondta a francia elnökség.
A görög válság miatt hétfőn reggel összehívott rendkívüli kormányülést követően a francia elnök jelezte: Franciaország azt szeretné, ha Görögország az eurózónában maradna, ezért kész a párbeszéd újraindítására a hitelezők és Görögország között, feltéve, ha megvan rá a közös szándék.
„Szeretném, ha a görögök is úgy döntenének, hogy a tárgyalások folytatódjanak” – mondta délelőtt Hollande, aki sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Athén megszakította a tárgyalásokat, mert – mint fogalmazott – „már nagyon közel voltunk a megállapodáshoz”. Úgy vélte, a július 5-i népszavazás alapvető tétje az, hogy a görögök az eurózónában akarnak-e maradni vagy megkockáztatják a kilépést.
A válság kiéleződésének hatására a világ vezető tőzsdéin jelentősen csökkentek az irányadó indexek, az euró árfolyama erőteljesen süllyedt a vezető devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon, a perifériás euróövezeti tagállamok kötvényhozamai pedig megugrottak, így a francia elnök fontosnak tartotta megnyugtatni a hazai közvéleményt az eurózónából való esetleges görög kilépés hatásait illetően. „A francia gazdaság jelenleg erős, sokkal erősebb, mint négy évvel ezelőtt, ezért nem kell tartania attól, ami történhet” – mondta Hollande.
Rafael Mayoral, a Podemos társadalmi kapcsolatokért felelős vezetője madridi sajtótájékoztatóján Görögország hitelezőit, a Nemzetközi Valutalapot, az Európai Központi Bankot és az Európai Uniót tette felelőssé a kialakult helyzetért, mert szerinte „rákényszerítették” a megszorító politikát a görögökre.
„Elfogadhatatlan”, hogy „zsarolják” a görög népet – jelentette ki, és figyelmeztetett arra, hogy ez másokkal is megtörténhet Európában.
Mint mondta, a Podemos a görög néppel és demokratikus kormányával van, amely kiáll a megszorítások befejezése mellett.
Rafael Mayoral bírálta a spanyol kormányt is, úgy fogalmazott: Mariano Rajoy miniszterelnök úgy viselkedik, mintha Angela Merkel német kancellár szolgálatában állna, és nem a spanyolokéban.
Miután a görög kormány bejelentette a referendum összehívását, a Podemos kezdeményezésére a hétvégén mintegy kétszázan gyűltek össze Madridban, hogy kiálljanak a Cíprasz-kormány mellett.
Pablo Iglesias, a Podemos vezetője beszédében hangsúlyozta: nem a görögök, hanem az európai demokrácia sorsa a tét. Alexisz Cíprasz úgy reagált, ahogy egy demokrata reagál egy ilyen helyzetben, konzultál az állampolgárokkal – vélte a pártvezető.
A megmozduláson Alberto Garzón, az Egyesült Baloldal (IU) nevű párt elnöke Spanyolországból buzdította a görögöket arra, hogy vegyenek részt a referendumon és szavazzanak nemmel. Az Eurócsoportot – az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsát – pedig a „nagy bankok vazallusainak” nevezte.
A tavaly januárban civilek által alapított, radikális baloldali Podemost a görög Sziriza spanyol megfelelőjeként szokták emlegetni. Mindkét párt élesen elítéli a nemzetközi hitelezők által előírt megszorításokat, és azok eltörlését ígérte a választóknak.
Londoni pénzügyi elemzők szerint Közép- és Kelet-Európa piacai valamelyest megszenvedték ugyan hétfőn a görögországi tőkekorlátozások bejelentése utáni első kereskedési napot, de a veszteségek nem nevezhetők különösebben jelentősnek.
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászai a hétfői kereskedést összegző esti helyzetértékelésükben kiemelték, hogy bár volt „megingás” a közép- és kelet-európai deviza- és részvénypiacokon – a térségi fizetőeszközök általában 1-3 százalék közötti mértékben gyengültek –, a Morgan Stanley Capital International (MSCI) globális indexszolgáltató feltörekvő európai részvényeket követő súlyozott árfolyammutatója (MSCI Emerging Europe) azonban még így is bőven felülteljesítő az év eleje óta a feltörekvő térségekhez viszonyítva, illetve – helyi valutában számolva – a fejlett ipari régió piacaihoz képest is.
Tüntetések voltak hétfőn Athénban és Thesszalonikiben Görögország nemzetközi hitelezőinek legújabb ajánlata ellen. Az összesen mintegy 17 ezer demonstráló zsarolással vádolja a kölcsönt nyújtókat.
„Görögország népe sok áldozatot hozott. Engem nem az euró érdekel, hanem a biztosíték arra, hogy következő nemzedékeinknek méltó életmódjuk legyen” – idézett az AFP francia hírügynökség egy tüntetőt, egy ötvenéves férfit, aki az adósságválság kezdete, 2010 óta munkanélküli.
„Nemmel szavazok vasárnap, mert azt akarom, hogy a gyerekeim szabadok legyenek” – mondta egy nő.
„Az életünk nem a hitelezőké” – hirdették a tüntetők plakátjaikon.
A tüntetők fogadkoztak, hogy kedden is az utcára vonulnak és jóval többen.
A kormány 2016-ra stabil költségvetéssel és gazdaságpolitikával számolt: a jövő évi büdzsébe beépítette a görög válság esetleges hatásait, ezért tartalmaz 200 milliárd forint feletti tartalékot a költségvetés – mondta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára hétfőn az M1-en. Úgy vélte, lehetnek hatásai a görög krízisnek Magyarország életére is, de olyan költségvetése van hazánknak, amely kivédi a kockázatokat.
Banai Péter Benő kifejtette, hogy a teljes magyar export 0,4 százaléka irányul Görögországba, és pénzpiaci vonalon sincsenek erős összefonódások: Magyarországon nincsenek görög tulajdonú bankok, így a görög bankrendszer problémája ilyen ágon sem gyűrűzik be Magyarországra. Mégis, a forint árfolyama némileg elmozdult, és a tőzsdék gyengülnek, vagyis a globalizált világ érezteti hatását – fűzte hozzá az államtitkár.
Mint mondta, a monetáris politikát, a kamatdöntések mértékét is befolyásolhatja, hogy mi történik Európában. „Bízom benne, hogy meg fogja találni a monetáris tanács a helyes lépéseket akár a kamatszintet illetően, akár egyéb monetáris politikai lépéseket illetően” – fogalmazott Banai Péter Benő.
Kiemelte: a magyarországi hatásokat illetően el kell különíteni, hogy milyen gazdasági helyzetben van Görögország, és milyenben Magyarország, mivel itt jelentős különbségek vannak. Néhány évvel ezelőtt sokan Görögországgal egy klubba sorolták Magyarországot, mostanra azonban „radikálisan eltérnek a számaink”.
