Az EB a határon átnyúló befektetők mezőgazdasági földterületek használatára vonatkozó jogai kapcsán indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben, s a földtörvény miatt a vonatkozó kötelezettségszegési eljárás első lépéseként már 2014 októberében hivatalos felszólítólevelet is küldött. Egyúttal hivatalos felkérést intézett Magyarországhoz: nyújtsa be észrevételeit a befektetők mezőgazdasági földterületek használatára vonatkozó egyes szerződéses jogait megszüntető jogszabályával kapcsolatban. Az eljárás folytatásaként küldte meg tegnap indokolással ellátott véleményét Magyarországnak az EB.
A közösségi jog legfontosabb része a negatív integrációs forma, vagyis a termelési tényezők mozgása akadályainak leépítése. Az Európai Unió Bírósága pedig – jogvita esetén – minden szabadsággal kapcsolatos, tagállamok által alkotott korlátozó törvényt, rendeletet megvizsgál. A közérdek szempontjai szerint próbálja leépíteni azokat a törvényeket, amelyeket patrióta törvényeknek tekint. A magyar földügyi szabályozás vizsgálata kapcsán mindenesetre nem lehet automatikusan a régi tagállamok ilyen rendszereit figyelembe venni, mert a régi tagállamokban nagyon kevés az ítélet, nem világos pontosan az sem, hogy milyen eszközök kompatibilisek az uniós joggal.
Ennek oka, hogy a nyugati tagállamokban nem mindig kerülnek ki a tagállami bíróságtól Luxembourgba az ügyek, ezért is lehet bizonytalan az egyes birtokpolitikai eszközök uniós joggal való összeegyeztethetősége. Az ügyek vagy kötelezettségszegési eljárás, vagy egyéni jogvita keretében kerülhetnek az Európai Unió Bíróságához. Egyéni jogvita földügyben azért nincs a régi tagállamokban, mert a birtokszerkezet kialakultabb, rendezettebb, néhány százaléknyi föld cserél gazdát évente, a kisbirtokosokra pedig nem jellemző, hogy elmennek más tagállamba földet venni, és ha nem sikerül, perre viszik a dolgot. Az EB pedig eddig azért nem indított eljárást ilyen ügyben, mert ez politikailag igen érzékeny terület. Most mégis kilátásba helyezte Magyarországgal szemben.
