Brüsszel átíratná a földtörvényt

Magyarországnak meg kell tennie a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a földtörvény megfeleljen az uniós jogszabályoknak. Ez az Európai Bizottság tegnapi kérése.

Nem várt fejleménye is lehet annak, ha Brüsszel az uniós bíróság elé terjeszti a magyar földtörvényt. Az Európai Bizottság (EB) már egy ideje kitart álláspontja mellett, miszerint a törvény több része is ellentétes az uniós joggal, például a mezőgazdasági földterületek használatára vonatkozó egyes szerződéses – haszonélvezeti – jogokat illetően. Az EB szerint a magyar törvényi szabályozás emellett korlátozza a nemzetközi befektetők jogait is. Ez meglátásuk szerint az uniós alapjogi chartába ütközik.

A Földművelésügyi Minisztérium ugyanakkor azt állítja, hogy az uniós bírálat több tárgyi tévedést is tartalmaz. A tárca szerint ugyanis a törvény nem diszkriminálja a külföldieket, hiszen az nem csupán a külföldiek haszonélvezeti jogát szüntette meg.

Brüsszel azt is nehezményezi, hogy a 2014. május 1-jén életbe lépett új földtörvény amellett szüntetett meg bizonyos haszonélvezeti szerződéseket, hogy a befektetők rendelkezésére álló átmeneti időszakot húsz évről négy és fél hónapra csökkentette.

A befektetők jóval hosszabb átmeneti időszak szerinti földhasználatra rendezkedtek be, ennek megfelelően hozták meg befektetési döntéseiket. A magyar törvényi rendelkezés az EB értelmezésében megfosztotta a haszonélvezeti joggal rendelkezőket megszerzett jogaiktól és beruházásaik értékétől. A testület további kifogása, hogy a törvény egy másik rendelkezése lehetőséget nyújt az 1994 júliusa előtt kötött haszonbérleti szerződések egyoldalú felmondására. Az EB szerint a magyar jogszabály úgy korlátozza a határokon átnyúló tevékenységet folytató befektetők jogait, ami sértheti a tőke szabad áramlására és a letelepedés szabadságára vonatkozó uniós jogot.

A fenti kritikákra reagálva Simon Attila István, a földművelésügyi tárca államtitkára elmondta: a magyar földtörvény nem a külföldiek haszonélvezeti jogát szüntette meg, hanem minden olyan haszonélvezeti jogot, amelyet nem közeli hozzátartozók között alapítottak. Kitért arra is: az EB kifogásolja, hogy a magyar jogszabály csak 4,5 hónapnyi átmeneti időszakot biztosított a haszonélvezetre jogosultaknak a korábban bejelentett húsz évvel szemben. – Hazánkban 2001 óta nem lehet haszonélvezeti jogot alapítani a termőföldekre, vagyis a 2014-es megszüntetés idején a legfiatalabb is közel járt a húszéves határidő végéhez – tette hozzá.

Az EB a határon átnyúló befektetők mezőgazdasági földterületek használatára vonatkozó jogai kapcsán indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben, s a földtörvény miatt a vonatkozó kötelezettségszegési eljárás első lépéseként már 2014 októberében hivatalos felszólítólevelet is küldött. Egyúttal hivatalos felkérést intézett Magyarországhoz: nyújtsa be észrevételeit a befektetők mezőgazdasági földterületek használatára vonatkozó egyes szerződéses jogait megszüntető jogszabályával kapcsolatban. Az eljárás folytatásaként küldte meg tegnap indokolással ellátott véleményét Magyarországnak az EB.

A közösségi jog legfontosabb része a negatív integrációs forma, vagyis a termelési tényezők mozgása akadályainak leépítése. Az Európai Unió Bírósága pedig – jogvita esetén – minden szabadsággal kapcsolatos, tagállamok által alkotott korlátozó törvényt, rendeletet megvizsgál. A közérdek szempontjai szerint próbálja leépíteni azokat a törvényeket, amelyeket patrióta törvényeknek tekint. A magyar földügyi szabályozás vizsgálata kapcsán mindenesetre nem lehet automatikusan a régi tagállamok ilyen rendszereit figyelembe venni, mert a régi tagállamokban nagyon kevés az ítélet, nem világos pontosan az sem, hogy milyen eszközök kompatibilisek az uniós joggal.

Ennek oka, hogy a nyugati tagállamokban nem mindig kerülnek ki a tagállami bíróságtól Luxembourgba az ügyek, ezért is lehet bizonytalan az egyes birtokpolitikai eszközök uniós joggal való összeegyeztethetősége. Az ügyek vagy kötelezettségszegési eljárás, vagy egyéni jogvita keretében kerülhetnek az Európai Unió Bíróságához. Egyéni jogvita földügyben azért nincs a régi tagállamokban, mert a birtokszerkezet kialakultabb, rendezettebb, néhány százaléknyi föld cserél gazdát évente, a kisbirtokosokra pedig nem jellemző, hogy elmennek más tagállamba földet venni, és ha nem sikerül, perre viszik a dolgot. Az EB pedig eddig azért nem indított eljárást ilyen ügyben, mert ez politikailag igen érzékeny terület. Most mégis kilátásba helyezte Magyarországgal szemben.