Sok megyében már az egekben a termőföldek ára

Békésben az átlagár átlépte az egymillió forintot hektáronként, az évtizedes növekedési ütem pedig várhatóan idén sem szakad meg.

Az eladott termőföldek hektáronkénti átlagára a 2013-as 695 ezer forintról tavaly 779 ezer forintra nőtt. A megyék képzeletbeli hektárártoplistája szintén látványosan változott: Hajdú-Bihar megye a másodikról a hatodik helyre csúszott vissza, aminek oka vélhetően az, hogy ezen a területen már régebben a csúcs közelébe jutott az átlagár. Másrészt árban a többi megye is megkezdte a felzárkózást. Sok múlik a kínálaton is: ahol látványosan fogynak a területek, ott megdrágulnak a földek. Jó példa erre Békés megye, amely 2013-ban még a harmadik volt, tavaly viszont már a legdrágább: itt az átlagár tavaly már átlépte a millió forintos hektáronkénti limitet – derül ki az OTP termőföldérték-térképéből.

A hagyományosan legjobb talajminőségű megyéket Fejér és Győr-Moson-Sopron követi alig egymillió forint alatti átlagokkal, míg továbbra is az észak-magyarországi megyék a legolcsóbbak. Nógrádban például mindössze 428 ezer forintos a hektáronkénti ár.

Vas, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megye nem a magas árak, hanem az áremelkedés üteme miatt emelhető ki: itt 2011 óta kiugró, 50 százalékot meghaladó volt a drágulás. Az elmúlt egy évre szűkítve a legjobban, 25, illetve 26 százalékkal Veszprém és Vas megyékben nőtt az átlagos termőföld-hektárár. Vasban ennek fő oka az osztrák kereslet lehet. Hajdú-Bihar megyében a növekedés csak 23 százalékos volt, ha pedig csak a tavalyi évben eladott szántóterületeket nézzük, akkor 0,5 százalékos árcsökkenést látunk.

Ugyan az országban mért átlagos drágulás tavaly 12 százalékos volt, művelési áganként külön is érdemes megvizsgálni mozgást: az elmúlt évben a szőlőterületek átlagára – a megelőző két év stagnálása után – meredeken, 26 százalékkal drágult. A szántó, gyep-rét-legelő és kert-gyümölcsös kategóriában 9 és 14 százalék közötti mértékben nőttek az árak, míg az erdők és fásított területek ára minimális, fél százalékot nem meghaladó mértékben csökkent. Négy év távlatában legnagyobb arányban, 44 százalékkal a szántóföldi átlagár nőtt, míg legkevésbé, mindössze 13 százalékkal a kertek és gyümölcsösök ára emelkedett.

Tavaly 100,5 ezer hektár termőföldet adtak el, amihez hozzá kell venni a korábbi évek adatai alapján 80-100 ezer hektárra tehető öröklés útján történő tulajdonosváltást. Azaz éves szinten mintegy 180-200 ezer hektár cserélhetett gazdát. Míg 2013-ban még két megyében, Szabolcs-Szatmár-Beregben és Bács-Kiskunban haladta meg a forgalom a 10 ezer hektárt, addig tavaly az újra élen álló Szabolcs-Szatmár-Beregben már csak 9,3 ezer hektárt adtak el. A másik végletet hagyományosan Komárom-Esztergom megye adja, ahol az elmúlt évben csupán 2,9 ezer hektár cserélt tulajdonost. Az eladott termőföldterület tavaly öt megyében, Hevesben, Komárom-Esztergomban, Veszprémben, Vasban és Borsod-Abaúj-Zemplénben nőtt. A legjelentősebb, 50 százalékost meghaladó visszaesés Csongrád megyében történt.

Érdekes adat az is, hogy a tavaly eladott termőföldek 71 százaléka szántó, 13 százaléka erdő vagy fásított terület, 12 százaléka gyep, rét és legelő, 2 százaléka kert és gyümölcsös, míg 2 százaléka szőlő volt.