Ismét atomrakéták árnyékában élhetünk

Magasabb fokozatra kapcsolt az Egyesült Államok és Oroszország a fegyverkezés területén. Van okunk félni?

A szakértő szerint a német társadalom hallani sem akar nukleáris fegyverek telepítéséről, így volt ez a hidegháború idején is. Azonban mégis lehetséges, hogy végül ott kötnek ki a pusztító bombák, mert továbbra is léteznek amerikai támaszpontok az országban – emelte ki McCauley.

Az MNO kérdésére N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Biztonsági Tanulmányok Tanszékének oktatója elmondta: az amerikaiak és az oroszok már 1987-ben aláírták a közepes és rövid hatótávolságú rakétáik felszámolásáról szóló szerződést, amit be is tartottak a felek. Így a mostani fegyvertelepítés elrettentést sugall ugyan, azonban a nehézfegyverzet és az interkontinentális ballisztikus rakéták telepítéséből még nem feltétlenül következik, hogy nukleáris erőfitogtatással állunk szemben. „A mostani fegyverkezést ezért nem nukleáris elrettentésnek, hanem inkább az elrettentés új szakaszának nevezném” – fogalmazott a szakember.

N. Rózsa Erzsébet hangsúlyozta, hogy a térségünkbe telepítendő amerikai nehézfegyverzet ötlete valóban értelmetlennek tűnik, mert nehéz és drága lenne megvédeni. Kérdésünkre, hogy mégis előfordulhat-e, hogy végül Magyarországon is megjelennek az USA hadeszközei, a szakértő elmondta: a NATO-ban minden tárgyalásos alapon zajlik, így járnak el az európai rakétavédelem területén is. Először Csehországot és Lengyelországot szemelték ki bázisként, aztán Románia és Bulgária került terítékre. Azonban minden esetben csak az adott nemzeti kormány beleegyezésével telepíthetők ilyen fegyverek az ország területére. Ezek a folyamatok sokszor elhúzódnak a diplomáciai huzavonák eredményeként, így még egyáltalán nem biztos, hogy a most felvetett fegyvertelepítés megvalósul.

Kedden Tallinban Ashton Carter amerikai védelmi miniszter is megerősítette: tankokat, tüzérségi fegyvereket és más katonai felszerelést fognak ideiglenesen áthelyezni kelet- és közép-európai országokba. A tárcavezető észtországi látogatása keretében elmondta azt is, hogy a házigazdákon kívül Lettország és Litvánia, valamint Lengyelország, Románia és Bulgária már bele is egyezett az említett katonai felszerelések állomásoztatásába.

Katonai források szerint mintegy 250 páncélosról, Bradley harckocsikról és önjáró lövegekről van szó, s ezek nagyrészt olyan felszerelések, amelyek már eddig is Európában voltak. Az eszközöket átmenetileg tárolnák az egyes országokban, és egy-egy készlet egy század (mintegy 150 katona) vagy egy zászlóalj (nagyjából 750 katona) ellátását tenné lehetővé.

Semmiképpen nem sértené a NATO–Oroszország alapszerződést az amerikai védelmi miniszter által megerősített döntés, melynek értelmében az Egyesült Államok ideiglenesen nehézfegyverzetet telepít át Közép- és Kelet-Európa egyes országaiba – ezt Tomasz Siemoniak lengyel nemzetvédelmi miniszter nyilatkozta kedd délutáni varsói sajtóértekezletén.

Siemoniak „a lengyel–amerikai szövetség történetében hatalmas előrelépésként” értelmezte Ashton Carter észtországi nyilatkozatát, mellyel szerinte egy politikai döntést erősítettek meg. A lengyel miniszter ugyanakkor rámutatott: a döntés technikai, jogi és logisztikai részleteit még ki kell dolgozni. Ezért Siemoniak nem kívánt belebocsátkozni annak fejtegetésébe, hogy a készleteket milyen módon oszthatnák szét az érintett hat ország területén. „Bizonyára nem egyenletes elosztás lesz ez” – jegyezte meg.

Magyarország nem kapott olyan megkeresést az Egyesült Államoktól, hogy Washington Magyarországra is telepíthessen nehézfegyvereket – szögezte le Hende Csaba honvédelmi miniszter szerdán Brüsszelben, a NATO védelmi minisztereinek tanácskozását követően. A tárcavezető is emlékeztetett: ezzel kapcsolatban amerikai kollégája hat országot említett a miniszteri tanácskozáson, a balti országokat, Lengyelországot, Romániát és Bulgáriát.