A magyar nyelv speciális helyzetben van, elsősorban azért, mert a Trianon után elcsatolt területeken kisebbségbe került magyarok erős asszimilációs törekvéseknek voltak és vannak kitéve – ez a szórványmagyar vidékekre fokozottan igaz –, Szlovákiában pedig egyenesen tiltott bizonyos helyzetekben a magyar nyelv használata (ugyanakkor több erős civil kezdeményezés indult a magyar nyelv egyenjogúsítására).
Tehát minket ez a fajta asszimiláció elsősorban a határon túli magyarság kapcsán veszélyeztet, ugyanakkor maga a magyar nyelv egésze – több mint tízmillió beszélővel – nincs kitéve ennek.
Ugyanakkor egy másfajta, a globalizált világból és az internetből fakadó veszély is leselkedik a nyelvekre: egyrészt a tudomány különböző területein is egyre jellemzőbb az angol nyelv dominanciája, másrészt ugyanez igaz a világháló egészére is. Ennek kapcsán egy Plos One szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint a nyelvek 95 százaléka digitálisan halott. A tévhittel ellentétben viszont mi az interneten is használjuk a nyelvünket, a magyar Wikipedia pedig például a 19. legnagyobb a világon, olyan nagyobb nyelveket megelőzve, mint például a török vagy a román, így elmondhatjuk, hogy szerencsére a magyar nyelv egésze ilyen szempontból sem fenyegetett.
