Közelebb van a nyelvhalál, mint gondolnánk

Már csak pár matuzsálem beszéli a dél-afrikai N|uu nyelvet, az utolsó pillanatban próbálják megmenteni a tudósok. Mi a helyzet a magyarral?

A portál szerint a busmanok voltak Dél-Afrika első vadászó-gyűjtögető lakói, nyelvüket az UNESCO egyébként a kritikusan veszélyeztetett kategóriába sorolta.

A N|uu 112 különböző hangból áll, írott formája nincs. Koper és testvérei segítségével próbálnak most valamiféle ábécét lejegyezni hozzá – ezen belül valahogy leírni a 45-féle „csettintést” – amely a N|uu nyelv egyik kommunikációs formája –, valamint az írásmódot és a nyelvtant. Koper elmondta, hogy az apartheid alatt a fehér felügyelők azt mondták, a nyelvük csúnya, és kiabáltak velük, hogy fejezzék be a „zajongást”.

A kutatást vezető Matthias Brenzinger fokvárosi tudós szerint ez a legősibb nyelv Afrikában, korábban a kontinens déli részén elég elterjedt volt, de a fehér telepesek érkezése, az asszimiláció, a népirtások és törzsi háborúk gyakorlatilag eltörölték a föld színéről.

Brenzingerék a helyi iskolában is próbálják tanítani a N|uu nyelv alapjait, de az elért sikerek ellenére tudják, hogy sosem lesz már olyan ember, aki ezt a nyelvet folyékonyan beszélné. Bár sosem lehet tudni – mondta a nyelvész, aki a hawaii nyelv példáját említette, amely gyakorlatilag kihalt, de egy 35 éve indult mozgalomnak köszönhetően ma már 2000 anyanyelvi beszélője van; ezt az esélyt adják meg a N|uunak, amikor rögzítik. Egy globalizált világban a nyelv identitásmegtartó szerepe óriási – mondta Brenzinger.

Az UNESCO úgy becsüli, hogy ha semmit sem teszünk, a jelenleg beszélt mintegy hatezer nyelv fele el fog tűnni a század végére, és mint honlapjukon írják, a lejegyzett ABC-vel nem rendelkező nyelvek eltűnésével az emberiség kultúrája is szegényebb lesz. Hogy ez ne így történjen, a világszervezet szerint a közösségeknek jól tervezett nyelvstratégia mentén kell erőfeszítéseket tenniük, hogy továbbadják anyanyelvüket a fiatalabb generációknak – valami ilyesmit próbálnak Brenzingerék megvalósítani az idős Koper-testvérekkel.

Sokan gondolhatják, hogy hasonló veszélynek csak a törzsi nyelvek – jellemzően amerikai és afrikai bennszülöttek nyelvei – vannak kitéve. Valóban ezek adják a veszélyeztetett nyelvek többségét, azonban átböngészve az UNESCO nyelvtérképét tucatnyi európai példát is találunk: ilyen a gael nyelv Nagy-Britanniában, vagy a szlovéniai német dialektus, a gottscheer.

A magyar nyelv speciális helyzetben van, elsősorban azért, mert a Trianon után elcsatolt területeken kisebbségbe került magyarok erős asszimilációs törekvéseknek voltak és vannak kitéve – ez a szórványmagyar vidékekre fokozottan igaz –, Szlovákiában pedig egyenesen tiltott bizonyos helyzetekben a magyar nyelv használata (ugyanakkor több erős civil kezdeményezés indult a magyar nyelv egyenjogúsítására).

Tehát minket ez a fajta asszimiláció elsősorban a határon túli magyarság kapcsán veszélyeztet, ugyanakkor maga a magyar nyelv egésze – több mint tízmillió beszélővel – nincs kitéve ennek.

Ugyanakkor egy másfajta, a globalizált világból és az internetből fakadó veszély is leselkedik a nyelvekre: egyrészt a tudomány különböző területein is egyre jellemzőbb az angol nyelv dominanciája, másrészt ugyanez igaz a világháló egészére is. Ennek kapcsán egy Plos One szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint a nyelvek 95 százaléka digitálisan halott. A tévhittel ellentétben viszont mi az interneten is használjuk a nyelvünket, a magyar Wikipedia pedig például a 19. legnagyobb a világon, olyan nagyobb nyelveket megelőzve, mint például a török vagy a román, így elmondhatjuk, hogy szerencsére a magyar nyelv egésze ilyen szempontból sem fenyegetett.