Már nem olyan szilárd a demokráciánk, mint tavaly

Nyilvánosságra hozta kedden a Freedom House idei, Nations in Transit 2015 című értékelését.

A washingtoni központú nemzetközi jogvédő szervezet értékelése 29 országra (Közép-Európára, a Balkánra és a volt Szovjetunió tagállamaira) terjed ki és a tavalyi évre vonatkozik. Az FH hét szempontból vizsgálta a demokrácia helyzetét az érintett országokban, a legjobb teljesítményt 1, a legrosszabbat pedig 7 ponttal értékelve.

A jelentés szerint Magyarország összesített pontszáma 3,18 pont a felmérésben a 2014-es értékelésben szereplő 2,96 pont után.

Az FH a „megszilárdult demokráciák” közé Szlovéniát (1,93 pont), Észtországot (1,96), Lettországot (2,07), Csehországot (2,21), Lengyelországot (2,21), Litvániát (2,36) és Szlovákiát (2,64) sorolta be. A 3,01 és 4 pont közötti „részben megszilárdult demokráciák” csoportját Magyarország, Bulgária (3,29), Románia (3,46), Horvátország (3,68), Szerbia (3,68) és Montenegró (3,89) alkotja.

Az FH a vizsgált országcsoportból 13-at minősített demokráciának, 6-ot átmeneti rendszernek, 10-et pedig tekintélyelvű rendszernek. Ez utóbbiak közül a nem kiépült csoportba Koszovót, Örményországot és Kirgizisztánt, a kiépült kategóriába pedig Tádzsikisztánt, Oroszországot, Kazahsztánt, Fehéroroszországot, Azerbajdzsánt, Türkmenisztán és Üzbegisztánt sorolta.

A jelentés megállapította, hogy a 29 országban – az előző 10 évhez hasonlóan – 2014-ben is romlottak a pontszámok és 12 ország esett át leminősítésen.

Legújabb felmérésében az FH Magyarországnál öt kategóriában állapított meg romlást a 2014. január 1. és december 31. közötti időszakban, amihez hasonló változást a nemzetközi jogvédő szervezet csak Oroszországban mutatott ki. Az FH rámutatott, hogy Magyarország pontszáma hét éve folyamatosan romlik. A szervezet értékelése szerint „Magyarország áll a visszaeső országok élén”.

Magyarország a választási folyamat megítélésében a tavalyi 2,25 pont helyett 2,75 pontot, a civil társadaloméban 2,25 helyett 2,5-öt, a média függetlenségében 3,5 helyett 3,75-öt, a helyi szintű demokratikus kormányzáséban 2,75 helyett 3-at, az igazságügyi keretrendszer és annak függetlensége értékelésében pedig 2,5 helyett 2,75-öt kapott. Az országos szintű demokratikus kormányzás és a korrupció állapotának értékelése egyaránt megmaradt a tavalyi 3,75 pontos szinten. A most nyilvánosságra hozott jelentés szerint Magyarország összesített eredménye 0,22 ponttal rosszabb a tavaly közöltnél.

Valótlan képet fest a magyar demokráciáról a Freedom House jelentése, amely szerint Magyarországon a 2006-os év jelentette az elmúlt tíz év csúcspontját – közölte az Igazságügyi Minisztérium kedden az MTI-vel. A tárca közleménye szerint az elmúlt egy év választásai igazolták, hogy a választási rendszer megfelelően működik, egyértelműen tükrözi a választói akaratot. Ugyanezt erősítették meg az időközi választások is.

„A bírósági rendszerről formált vélemény kapcsán a Freedom House figyelmébe ajánljuk az Európai Bíróság által 2015 márciusában közzétett, az igazságszolgáltatás hatékonyságát, minőségét és függetlenségét bemutató igazságügyi eredménytáblát, amely – európai összehasonlításban – egészen más előjelű véleményt mutat” – tették hozzá.

A médiaszabályozás kapcsán megjegyezték, hogy egyetlen ügy sem került az Emberi Jogok Európai Bírósága elé, valamint mind Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára, mind a Velencei Bizottság „elismerte a magyar médiaszabályozás területén elért fejlődést”.

A regionális értékelés Magyarországra vonatkozó részében az FH megállapította, hogy a 2014-es választások megerősítették a Fidesz dominanciáját. Az ellenzéki pártok egyebek között bírálták a választókörzeteknek a kormánypárt érdekében történő állítólagos átrendezését és az állami televíziónak és rádiónak a kormányzat általi komoly befolyásolását. A legtöbb említett bírálatot megerősítette többek között az EBESZ is, amely rámutatott a magánmédiára és hirdetési piacra gyakorolt erős kormánybefolyásra, valamint arra is, hogy a versengő pártok anyagi forrásai között súlyos egyenlőtlenségek vannak. Korrupcióellenes aktivisták egy csoportja azzal vádolta meg a Fideszt és kisebbik koalíciós partnerét, hogy a törvényesen engedélyezettnek több mint a dupláját költötték a kampányra.

Az FH Magyarország „részben megszilárdult demokráciák” közé való besorolását a fentieken kívül a médiahirdetések új adójával, a civil szervezetek ügyeibe való növekvő politikai beavatkozással és zaklatásukkal, valamint több alkotmánybírósági döntéssel indokolta. A jelentés kitért a magyar miniszterelnök tavaly júliusi beszédére, amelyben a minősítő szervezet szerint Orbán Viktor elmagyarázta, hogy olyan „illiberális államot” épít, amely „nem utasítja el a liberalizmus olyan alapvető elveit, mint a szabadság”, ugyanakkor „nem teszi ezt az ideológiát az államszervezet központi elemévé”.