A témával foglalkozó tanulmányok azt is kiemelik, hogy az Iszlám Állam kifejezetten ügyesen használja ki az érzelmeket, és az al-Kaidával ellentétben nem az Egyesült Államok elleni közvetlen terrortámadásokkal fenyeget, illetve nem arra buzdít, hanem egyfajta utópisztikus iszlám állam képét vázolja fel, s azt, hogy ebben segíthetnek neki mindazok, akik Szíriába vagy Irakba szöknek. Ez különösen vonzó a sokszor családi gondoskodás, odafigyelés nélkül felnövő vagy épp középiskolás társaik által mindig csúfolt, épp ezért elszigetelt fiatalok számára. De nemcsak ők lehetnek célpontok: sokszor családanyák is pusztán romantikus kalandvágyból csatlakoznának az IÁ-hoz, mint legutóbb számos, az ausztrál rendőrség által lefülelt melbourne-i asszony.
Hiába készültek egyelőre különféle mélyelemzések, úgy látszik, a nyugati kormányok nem igazán találják a megoldásokat arra, hogy a szélsőséges szunnita szervezet összetett toborzási technikáinak hatását mérsékeljék. A kalandvágyókat továbbra is vonzza ez a fajta lehetőség. Törökországban például betiltották azt a radikális dzsihadista honlapot, amelyik állítólag katonákat kerített az IÁ-nak. Franciaország is hiába adott jogot a titkosszolgálatnak arra, hogy törölje a gyanús honlapokat, legtöbben továbbra is innen csatlakoznak a radikálisokhoz. A brit javaslat szerint pedig egy számítógépes játékokat készítő szakemberekből álló osztagot kellene felállítaniuk az iszlamisták elleni harc jegyében, hogy többek között olyan játékokat készítsenek mobiltelefonokra, amelyekben a „jó fiúk\" győzedelmeskednek.
