Az öt legfőbb uniós, illetve euróövezeti intézmény – az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság, valamint az Európai Központi Bank és az euróövezeti pénzügyminiszteri tanács, az eurócsoport – elnökének vezetésével hónapok óta készül egy koncepció a valutaunió továbbfejlesztéséről, és ezt az eredeti tervek szerint a június 25-én kezdődő uniós csúcson vitatják meg. Egy magas beosztású uniós diplomata szerint viszont a koncepciónak nemigen lesz szerepe a tagországi vezetők tanácskozásán. Legfeljebb tudomásul veszik, hogy az öt elnök jelentése elkészült, de az is meglehet, hogy az ügyet leveszik a csúcs napirendjéről – írta a Handelsblatt.
A lap szerint a koncepció Németország és Franciaország nyomására kerül fiókba. Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia államfő úgy véli, hogy majd csak a 2017-es francia elnökválasztás után kell foglalkozni az euróövezeti integráció további mélyítésével. Erre utal a német–francia hozzájárulás a gazdasági- és valutaunióhoz című, a Handelsblatt birtokába került munkaanyag is, amelyben az áll, hogy Berlin és Párizs közös koncepciót készít az euróövezet politikai és intézményi kereteinek átalakításáról, de csak 2016 végére – írta a német üzleti lap.
A főbb elemeket Sigmar Gabriel német és Emmanuel Macron francia gazdasági miniszter egy csütörtökön megjelent közös írásban már ismertette, de a gazdasági és szociális unióból, a közös költségvetésből, vagy éppen az euróövezeti biztos intézményéből egyelőre nem valósul meg semmi, mert Merkel és Hollande mindezt „élesen ellenzi”.
A „tétlenség mozgatórugója” a görög válság és az EU-ellenes, illetve EU-szkeptikus pártok, mozgalmak erősödése – írta a Handelsblatt. Az euróövezetet egyelőre leköti Görögország államadósság-válsága. „Most egyben kell tartanunk a valutauniót, a mélyítés később következik” – idézte a lap Pierre Moscovicit, az Európai Bizottság gazdasági ügyekben illetékes tagját.
Az EU-val szemben kritikus erőktől való félelem pedig csírájában fojt el minden integrációmélyítési kezdeményezést – tette hozzá az üzleti lap, kifejtve, hogy az EU-szkeptikusokat David Cameron brit miniszterelnök vezeti, aki „vissza akarja fordítani az európai integrációt”, és ehhez módosítani akarja az EU működését szabályozó lisszaboni szerződést. Az euróövezeti tagországok ellenállnak, elutasítják a szerződés reformját, amivel ugyan megakadályozzák a visszafordulást a nemzetállamok felé, de azt is ellehetetlenítik, hogy az övezet tagországai közös gazdasági kormányzatot építsenek fel, hiszen ahhoz közösségi szintre kell helyezni tagállami kompetenciákat, ami csak az uniós szerződések módosításával lehetséges – írta a Handelsblatt.