Orbán: A dublini szabályokat mindenki tartsa be!

A menekültkérdésről és az elfogadhatatlan ajánlásokról beszélt a kormányfő brüsszeli sajtóértekezletén.

MTI
2015. 06. 26. 14:27
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A magyar miniszterelnök kiemelte, hogy megállapodás született a segítségre szoruló menekültek és a gazdasági bevándorlók szétválasztásáról. Egyetértés volt abban is, hogy ennek a szétválasztásnak lehetőség szerint az EU határain kívül vagy legalábbis a frontországok – Olaszország és Görögország – területén kell megtörténnie.

Magyarország úgy döntött, hogy nem kér frontországi minősítést, az országba ugyanis a menekültek nagy része más uniós tagállamból érkezik – jelentette ki a kormányfő.

Az unió – szerinte – új szakaszba lépett, Európát olyan, sok millió embert érintő népvándorlás sújtja, amely nem múlik el egyhamar. Nem menekülthullámról, hanem népvándorlásról van szó – tette hozzá.

Az Európai Unió vezetői, mint fogalmazott, belátták, földrajzilag átfogó megközelítésre van szükség menekültügyben.

A kormányfő azt mondta, a figyelem mindeddig Görögországra és Olaszországra, vagyis az odaérkező tengeri határsértőkre irányult, a balkáni, szárazföldi útvonal alig kapott figyelmet, ez azonban mostantól megváltozik.

Az Európai Unió kétnapos csúcsértekezletén a kormány- és államfők megegyeztek arról, távol kell tartani a közösség területétől a menedékjog elnyerésére nem jogosultakat, s ennek érdekében együttműködést kell kialakítani a kibocsátó és a tranzitországokkal.

Orbán Viktor leszögezte: mindenkinek saját kötelezettsége a határok védelme. Hozzátette: Magyarország meg fogja védeni déli határait. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az ideiglenes határzár nem irányul Szerbia ellen.

A kormányfő úgy vélte, amikor az úgynevezett dublini rendszert kialakították, még nem a jelenlegi feltételek álltak fenn, vagyis nem volt szó sokmilliós népvándorlási nyomásról. Ugyanakkor Magyarország alkalmazni fogja a dublini előírásokat, nem függeszti fel a rendelkezéseket – szögezte le Orbán Viktor. Magyarország egyúttal elvárja, hogy a többi ország is alkalmazza ezeket a szabályokat. Úgy vélte, ha a menekültügyi előírásokat mindenki betartaná, akkor a Magyarországra érkező bevándorlók száma jelentősen alacsonyabb lenne. A miniszterelnök hangsúlyozta, az EU belátta: Magyarország és Bulgária a menekülteknek az európai közösségen belüli elosztásakor speciális bánásmódot igényel.

Az Európai Bizottság által készített országspecifikus gazdaságpolitikai ajánlások közül két olyan van, amelyet Magyarország nem tud elfogadni, az egyik a közmunkaprogrammal, a másik a javasolt költségvetési kiigazítással kapcsolatos – közölte pénteken Brüsszelben Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóját követő nemzetközi sajtótájékoztatón.

A miniszterelnök közölte, hogy az Európai Tanács általánosságban véve elfogadhatónak nyilvánította a javaslatokat, ez viszont magyarul azt jelenti, hogy részleteiben nem.

A kormányfő szerint Brüsszel azt szeretné, ha közmunka helyett az állam segélyt folyósítana. „Ezt nem áll módunkban elfogadni” – húzta alá a miniszterelnök, kifejtve, hogy Brüsszel ezt munkaerő-piaci eszköznek tekinti, míg a kormány társadalompolitikai eszköznek. „Más csillagrendszerben mozgunk” – fogalmazott a kormányfő, aki szerint azt a kérdést kell feltenni, hogy mi tesz egy embert és egy családot boldogabbá, elégedettebbé és versenyképesebbé: ha elindulhat minden reggel a munkába, vagy ha otthon ül, és várja a segélyt.

A miniszterelnök szerint a kormány azt a lehetőséget szeretné megteremteni, hogy ezek az emberek is minden reggel elindulhassanak, és bekapcsolódhassanak abba, ami az emberhez méltó élet lehetőségét kínálja, ha nem is garantálja. Megjegyezte azt is, hogy szerinte a közmunkaprogram hatékonyabb, mint Brüsszel gondolja.

A másik ajánlással kapcsolatban a kormányfő azt mondta, hogy a javaslat megszorításokat ajánl, amelyeket a kormánynak nem áll módjában elfogadni. Brüsszel idén GDP-arányosan 0,5 százalékos, jövőre pedig 0,6 százalékos költségvetési korrekciót javasol az úgynevezett középtávú cél, az 1,7 százalékos strukturális hiány elérése érdekében, amelynek teljesülését egyébként 2017-re prognosztizálja.

Orbán Viktor közölte: nagy tisztelettel köszöni a tanulmányokat és a tanácsokat. „Megszorítások márpedig nem lesznek” – fejezte be ugyanakkor a mondatot a kormányfő.

Az ukrajnai konfliktus menekültügyi vonatkozása Magyarországon még nincs napirenden, de oda kerülhet, és akármi történik is, az Lengyelországgal közösen a mi problémánk lesz – tudatta az Európai Unió állam- és kormányfőinek tanácskozását követően Orbán Viktor.

A kormányfő egyértelművé tette, hogy ebben nem számít uniós segítségre, és a magyar közigazgatásnak fel kell készülnie arra, hogy különféle forgatókönyvek esetén milyen teendői lesznek. Orbán Viktor kitért arra, hogy a szláv országokban, ugyan nem robbanásszerűen, de már érzékelhető, hogy elindult egy folyamat, több ukrán érkezik hozzájuk, mint korábban.

A miniszterelnök elmondta, Kárpátalján a magyar kormány anyagi eszközökkel is igyekszik elősegíteni, hogy stabil maradjon a helyzet, nyáron a megélhetés és a létfenntartás sem okoz gondot, ezért Magyarország felé még nem indult el ez a folyamat. A miniszterelnök úgy vélte, hogy ha Ukrajnából érkeznek menekültek, az teljesen más helyzet, mint amikor Afrikából több biztonságos országon is átkelve érkeznek Magyarországra.

A szankciók kérdésében Orbán Viktor világossá tette, korábban Magyarország ismertette véleményét, az uniós álláspont az, hogy egy hangon kell megszólalni, és Magyarország támogatja a büntetőintézkedéseket. Kifejtette, a válság egy pontján, a német-francia-orosz-ukrán minszki egyeztetések során lehetőség nyílt arra, hogy Európa a saját kezébe vegye egy európai válság kezelését. A kormányfő úgy vélte: a minszki folyamat révén rendezni lehetne a konfliktust, és úgy látja, még nincs minden veszve.

A miniszterelnök szerint az a kérdés, hogy képes-e Európa megoldani egy problémát, vagy transzatlanti megoldás születik. Ez szerinte egyáltalán nem mindegy, mert ebben az Egyesült Államok és Európa érdekei – az Oroszországgal való együttműködés jövőjét is beleértve – nem esnek egybe.

A miniszterelnök emlékeztetett, hogy Magyarország és Szlovákia kivételével az Ukrajnával határos NATO-tagállamokba kivétel nélkül nehézfegyvereket fog telepíteni az Egyesült Államok, de Budapest egyelőre nem kapott ilyen megkeresést Washingtontól. Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy ennek a lépésnek a hatásai még nem ismertek, s ezzel NATO-fegyverek soha nem látott közelségbe kerülnek Oroszországhoz.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.