Ankara számára azért kulcsfontosságú ez a terület, mert ha Kobanit és Marét összekötnék a szíriai kurdok, akkor egybefüggő régiót felügyelnének a határhoz közel. Ha – amerikai koalíciós légi támogatással – elérik a területeik egyesítését, akkor megalapíthatják saját államukat – véli Erdoğan. Így viszont álláspontja szerint a szíriai polgárháború négyéves időszakának legrosszabb helyzete állna elő Bassár el-Aszad államában. Az a legkevésbé sem izgatja a török államfőt, hogy a szíriai kurd Demokratikus Unió Párt vezetője, Száleh Muszlim szerint nem készülnek kikiáltani önálló államukat.
A török kormány a szír polgárháború alatt végig nyitva tartotta a határait, ám az utóbbi időben egyre gyakoribbá vált a csempészet, és nem tudják ellenőrizni, hogy kik kelnek át a határaikon. Ha terroristák is bejutnak az országba, akkor a konfliktust akár a szélesebb régióra is kiterjesztheti a törökök felelőtlensége. Éppen ezért jól jönne Ankarának a harminc kilométeres sáv, mert a migrációs hullámokkal nem saját területén kellene megküzdenie.
Mindamellett a saját határukon sem tétlenkednek a törökök: a kilencszáz kilométer hosszú szíriai határon újabb falak emeléséről döntöttek szombaton. Egy tíz kilométeres szakaszon már áll a határzár – fal és hőkamera véd az illegális migránsoktól –, de a Reutersnek két kormányzati forrás is megerősítette, hogy mobil betonfal-elemek beszerzéséről is döntöttek. Ezeket fel lehetne állítani, majd át lehetne szállítani más helyszínekre is.
