A magyarhoz hasonlóan a török kormány is az illegális migrációval foglalkozott az elmúlt napokban, ám a szerb határzárnál jóval drasztikusabb lépésre szánhatja el magát Recep Tayyip Erdoğan. Török kormánypárti és ellenzéki sajtóinformációkra hivatkozva a Daily Beast azt írta vasárnap, hogy Ankara akár a Szíriába való bevonulásról is dönthet. Erről bővebben a nemzetbiztonsági tanács keddi ülését követően nyilatkozik a kormány – ezt a külügyminiszter, Mevlüt Çavuşoğlu közölte.
Mióta múlt héten a kurdok növelték a befolyásuk alatt álló területek méretét, a törökök attól félnek, független államot hoznak létre. Erdoğan – akinek országában jelentős kurd kisebbség él – pénteken be is jelentette, hogy mindenáron megakadályozzák a szíriai kurdok állítólagos tervét, majd etnikai tisztogatással vádolta őket.
A török sajtó egésze arról számolt be vasárnap, hogy Ahmet Davutoğlu miniszterelnök – aki „mindent megtenne” Törökország határai megerősítéséért – és Erdoğan Szíriába való bevonulásra szólította fel a hadsereget, amely az Egyesült Államok után a második legnagyobb szárazföldi haderővel rendelkezik az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében (NATO).
A hadsereg viszont egyelőre nem hajtotta végre az utasításokat a nemzetközi jogra hivatkozva. Indoklása szerint nem tudni, hogyan reagál majd a szír kormány, annak támogatói – azaz Oroszország és Irán – , valamint a szír felkelőkkel szimpatizáló Egyesült Államok. Az irániak egyébként már reagáltak is. A Hürriyet Daily News Ali Reza Bikdeli, Irán ankarai nagykövetét idézve azt írta: Törökország pórul jár, ha megsérti az Egyesült Nemzetek Szövetsége egyik országának területi integritását. „Reméljük, hogy Törökország és Irán együtt használja majd képességeit a béke megteremtéséhez” – fogalmazott a nagykövet. A lap úgy tudja: a török kormányzat megpróbálja rábírni a hadsereget, hogy cselekedjen, egyes források szerint jövő hét péntekig le is zárulnak az előkészületek.
A tervek szerint tizennyolcezer katonát vetnének be tüzérségi és légi támogatással egy olyan hadműveletben, amelynek célja, hogy a török–szíriai határ száz kilométeres szakaszán harminc kilométer távolságra szorítsák vissza az Iszlám Államot – amely egyebek mellett már Boszniában is toboroz. A terület keleten a kurdok által megtartott Kobani városához közel érne véget, nyugaton pedig Mare városáig tartana.
Ankara számára azért kulcsfontosságú ez a terület, mert ha Kobanit és Marét összekötnék a szíriai kurdok, akkor egybefüggő régiót felügyelnének a határhoz közel. Ha – amerikai koalíciós légi támogatással – elérik a területeik egyesítését, akkor megalapíthatják saját államukat – véli Erdoğan. Így viszont álláspontja szerint a szíriai polgárháború négyéves időszakának legrosszabb helyzete állna elő Bassár el-Aszad államában. Az a legkevésbé sem izgatja a török államfőt, hogy a szíriai kurd Demokratikus Unió Párt vezetője, Száleh Muszlim szerint nem készülnek kikiáltani önálló államukat.
A török kormány a szír polgárháború alatt végig nyitva tartotta a határait, ám az utóbbi időben egyre gyakoribbá vált a csempészet, és nem tudják ellenőrizni, hogy kik kelnek át a határaikon. Ha terroristák is bejutnak az országba, akkor a konfliktust akár a szélesebb régióra is kiterjesztheti a törökök felelőtlensége. Éppen ezért jól jönne Ankarának a harminc kilométeres sáv, mert a migrációs hullámokkal nem saját területén kellene megküzdenie.
Mindamellett a saját határukon sem tétlenkednek a törökök: a kilencszáz kilométer hosszú szíriai határon újabb falak emeléséről döntöttek szombaton. Egy tíz kilométeres szakaszon már áll a határzár – fal és hőkamera véd az illegális migránsoktól –, de a Reutersnek két kormányzati forrás is megerősítette, hogy mobil betonfal-elemek beszerzéséről is döntöttek. Ezeket fel lehetne állítani, majd át lehetne szállítani más helyszínekre is.
