Húszperces videóban toboroz dzsihadistákat az Iszlám Állam Bosznia-Hercegovinában – adták hírül különböző hírportálok június elején. A videóban bosnyák iszlamisták buzdították arra honfitársaikat, hogy csatlakozzanak a Közel-Keletet rettegésben tartó terrorszervezethez. Sőt: ha a Szíriába utazást kicsit erősnek éreznék, elkövethetnek otthon is ezt-azt – tanácsolták a harcosok.
Az Iszlám Állam – amely egyes híradások szerint már saját pénzt is veret – nemcsak Boszniában, de Jemenben, Líbiában, Szomáliában és Franciaországban is hasonló toborzó videókat tett közzé, mindegyikben a helyi kultúrára és viszonyokra reflektálnak. A boszniai Becsület a dzsihádban című videóban eszményi képet festenek le a szíriai helyzetről. A képsorokban a szabadnapos katonák idilli életét és autóit ugyanúgy bemutatják, mint a mosolyogva harcba vonuló bosnyák, koszovói és albán dzsihadistákat. A mostani bosnyák kormányt kollaboránsként mutatják be, az Iszlám Állam szerint a politikusok vágóhídra hajtanák a népet.
Bemutatják, hogy a délszláv háborúban egy kisebb csoport hogyan mészárolt szerbeket, majd egy mudzsahid kijelenti: „Ha a muszlimok nem térnek vissza a hitükhöz, akkor megismétlődhet a mészárlás”. A katonáról úgy hiszik, hogy egy olyan bosnyák, aki különböző jelentések szerint már márciusban elesett.
Egy embert lefejeztek és többen megsebesültek egy támadás során a franciaországi Saint-Quentin-Fallavier-ben. Az üzemben több robbanás is történt, a terrortámadás tényét Francois Hollande államfő is megerősítette.
„Tegyetek bombákat az autóik alá, a házaikba, mindenhová. Ha lehetőségetek van, szerezzetek mérget, és tegyétek az italaikba, ételeikbe. Öljétek meg őket, bárhol is vagytok. Meg tudjátok csinálni” – mondta egy Szalahuddin al-Boszni álnéven tevékenykedő dzsihadista. Állítólag ő is ugyanakkor halt meg, mint előző társa.
Nemcsak a videó alapján érezheti azt az ember, hogy veszélyben Bosznia-Hercegovina és a térség biztonsága. Dr. Vlado Azinović és Muhamed Jusić elemzésében – amelyet az Atlantic Initiative jelentetett meg – azt írja, hogy a visszatérő dzsihadisták komoly veszélyt jelentenek az egész Balkánra nézve. Egyébként ők nincsenek sokan: ötvenegy ember tért vissza a 2012 és 2014 között Szíriába utazott bosnyákok közül – áll a jelentésben. A bosnyák hírszerzés szerint több mint háromszázan utaztak el a Közel-Keletre decemberig.
Ennek oka, hogy Bosznia-Hercegovina meglehetősen rosszul működő, kettészakadt állam, amelynek egyik felében bosnyákok és horvátok vegyesen élnek, másik felében pedig szerbek. A föderáció tíz kantonra oszlik, a központi hatalmat huszonkét rendőr-főkapitányság gyakorolja a decentralizált, gyenge államban – írja a Guardian. A jelentés szerint a hatóságok között a külföldről visszatért harcosokról nincs átfogó adatbázis, ami van, az is hiányos. A főkapitányságok nem is működnek együtt ebben az ügyben, nincs közös stratégiájuk. „Nem csinálunk semmit, csak megfigyelünk” – értékelt a tanulmányban Azinović és Jusić.
A Bosnyák Állami Nyomozó és Védelmi Hivatal (SIPA) szóvivője, Kristina Jozić a brit lapnak elárulta: úgy vizsgálják meg a videót, hogy azonosítani tudják a benne szereplő bosnyák állampolgárokat. A belbiztonságért felelős hivatal „folyamatosan figyeli a terrorfenyegetéseket, legyen szó külföldi harcterekre való utazásokról, gyanús pénzügyi tranzakciókról, toborzásról és egyéb terrorral kapcsolatos tevékenységekről. ( ) A SIPA megteszi a szükséges intézkedéseket” – mondta a szóvivő.
Diplomáciai forrásokra hivatkozva a Guardian azt írta, hogy a bosnyák kormány új terrorellenes stratégiát akar megalkotni, amelyben nagyobb figyelmet szentelnének a visszatérő dzsihadistáknak. Őket a tanulmány szerzői két csoportra osztották: egy részük olyan veterán, akik arab mudzsahidek közt harcoltak a kilencvenes években a délszláv háborúban és olyan újoncok, akiket az adrenalin és a csoporthoz tartozás hajt, valamint önértékelési problémáik vannak. Utóbbiaknál az is sokat nyom a latba, hogy Bosznia-Hercegovinában a legmagasabb a fiatalok közötti munkanélküliség a világon: 63 százalékos. A tanulmány szerint a bosnyák társadalom már nem képes önszerveződésre, önmenedzselésre.
2015-ben egyébként egyetlen terrorcselekmény történt az országban: április 27-én egy 24 éves bosnyák férfi vezette neki autóját egy szerb város rendőrkapitányságának, majd tüzet nyitott. Nerdin Ibrić egy rendőrt lelőtt, megsebesített másik kettőt, majd magával is végzett. Úgy tudni, hogy a férfi jó barátja volt egy egykori dzsihadista, egyes források szerint „Allahu akbar!”-t” kiáltott, mások szerint „csak” káromkodott az ámokfutás előtt.
Az EU is felismerte a Boszniában rejlő veszélyeket, ezért július elsején hatályba léptetik a stabilizációs és társulási megállapodást (STM) – írta korábban a Magyar Nemzet. A csatlakozási folyamat alapjául szolgáló dokumentum közös gazdasági és politikai célokat tűz ki a felek számára, illetve fokozatosan szabad kereskedelmi térséget hoz létre. Corina Stratulat, a brüsszeli European Policy Center (EPC) kutatója szerint politikai döntés született a régió stabilizálása érdekében, főként német és brit nyomásra. Bár a demokratikus átalakítás terén az EU jól láthatóan kudarcot vallott, megkísérelték menteni a menthetőt: gazdasági téren próbáltak mentőövet nyújtani.
Ha Európa békét akar
„És ha megvalósul Graeme Wood pesszimista forgatókönyve s az al-Kaida behódol az IÁ-nak? Teljességgel elképzelhető. Európai al-Kaida-sejtek és tömeges utánpótlás, olyan menekültek formájában, akiket ellenőrizni szinte lehetetlen. Hozzá az Iszlám Állam hatékony propagandagépezete. Ki fog ezzel a helyzettel szembenézni – netán az Amnesty International? Vagy az Európai Bizottság?” – írta június közepi publicisztikájában Torba Tamás. A cikket itt olvashatja.
A stabilizáció mellett törvényi szigorítással reagálnak a dzsihadista szervezetek toborzóinak megjelenésére. Bosznia-Hercegovinában szeptember elején 16 feltételezett iszlamista szélsőségest vettek őrizetbe, és tavaly év végén módosították a büntető törvénykönyvet. A megszigorított szabályok szerint tilos a csatlakozás az idegen katonai vagy félkatonai szervezetekhez, és tíz évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatók a külföldi hadszíntéren harcoló zsoldosok. Emellett öt évig terjedő szabadságvesztést kaphatnak azok, akik katonai vagy félkatonai osztagokat szerveznek külföldi harcokra, illetve felkészítik, kiképzik az önkénteseket. Négy évre ítélhetők azok, akik nyilvánosan vagy a médián keresztül a külföldi harcokban való részvételt népszerűsítik.
Az Iszlám Állam nemcsak a fent felsorolt országokban, hanem – mint az márciusban kiderült – az Egyesült Államokban is toboroz. Sőt, Boszniánál még közelebbi helyszínről terjedt el a hír, hogy Iszlám Állam-sejt működik ott, ám a szatmárnémetiekkel kapcsolatban később kiderült, hogy csak hisztériakeltésről volt szó.
A folyamatos utánpótlás miatt is érdemes azzal számolni, hogy a Közel-Keleten hatalmas területeket elfoglaló Iszlám Állam terrorszervezetnek sikerül megszilárdítania hatalmát. Ebben az esetben a világ országainak közös erővel kell „domesztikálniuk” az újonnan létrejövő, radikális államot – írta elemzésében a Foreign Policy.
