Ennek oka, hogy Bosznia-Hercegovina meglehetősen rosszul működő, kettészakadt állam, amelynek egyik felében bosnyákok és horvátok vegyesen élnek, másik felében pedig szerbek. A föderáció tíz kantonra oszlik, a központi hatalmat huszonkét rendőr-főkapitányság gyakorolja a decentralizált, gyenge államban – írja a Guardian. A jelentés szerint a hatóságok között a külföldről visszatért harcosokról nincs átfogó adatbázis, ami van, az is hiányos. A főkapitányságok nem is működnek együtt ebben az ügyben, nincs közös stratégiájuk. „Nem csinálunk semmit, csak megfigyelünk” – értékelt a tanulmányban Azinović és Jusić.
A Bosnyák Állami Nyomozó és Védelmi Hivatal (SIPA) szóvivője, Kristina Jozić a brit lapnak elárulta: úgy vizsgálják meg a videót, hogy azonosítani tudják a benne szereplő bosnyák állampolgárokat. A belbiztonságért felelős hivatal „folyamatosan figyeli a terrorfenyegetéseket, legyen szó külföldi harcterekre való utazásokról, gyanús pénzügyi tranzakciókról, toborzásról és egyéb terrorral kapcsolatos tevékenységekről. ( ) A SIPA megteszi a szükséges intézkedéseket” – mondta a szóvivő.
Diplomáciai forrásokra hivatkozva a Guardian azt írta, hogy a bosnyák kormány új terrorellenes stratégiát akar megalkotni, amelyben nagyobb figyelmet szentelnének a visszatérő dzsihadistáknak. Őket a tanulmány szerzői két csoportra osztották: egy részük olyan veterán, akik arab mudzsahidek közt harcoltak a kilencvenes években a délszláv háborúban és olyan újoncok, akiket az adrenalin és a csoporthoz tartozás hajt, valamint önértékelési problémáik vannak. Utóbbiaknál az is sokat nyom a latba, hogy Bosznia-Hercegovinában a legmagasabb a fiatalok közötti munkanélküliség a világon: 63 százalékos. A tanulmány szerint a bosnyák társadalom már nem képes önszerveződésre, önmenedzselésre.
