Amikor a 2014-es brazíliai labdarúgó-vb-re utazó iráni labdarúgó-válogatott tagjai a teheráni búcsúszertartás részeként megcsókolták a Koránt, a csapatban egyetlen nem iszlám hitűként ott volt az örmény származású, de iráni állampolgár Andránik Tejmurján is – ő viszont örményként katolikus vallású. Kilógni nem kívánva a sorból ő is megérintette szájával a szent könyvet, a jelenettel még az ott megjelent egyházi elöljárót is alaposan meglepve.
A 32 éves Ando, illetve hajviselete miatt Szamuráj becenéven ismert középpályás nem szégyelli keresztény hitét, pályára lépésekor legtöbbször „irániként” is keresztet vetett. Korábban játszott Angliában a Bolton Wanderers és a Fulham csapatában is, tavasszal azonban elismertsége újabb szintre ért: ő lett az iráni labdarúgó-válogatott kapitánya.
„Boldog vagyok, hogy keresztényként muszlim csapatban játszhatom” – fogalmazott még játékosként Tejmurján, aki örmény gyökereire éppúgy büszke, mint iráni állampolgárságára, és reméli, az örménység jó hírét keltheti új hazájában.
A mintegy 300 ezres iráni örménység nagy igyekezettel integrálódik a társadalomba, a karmester Loris Tjeknavoriantól Tejmurjánon át az ország leghíresebb ruházati márkáját alapító Sombat Hacoupianig sokan sikeresek is. Irán hivatalos vallása ugyanakkor az iszlám, de elismerik a keresztények, a zsidók és mások vallásgyakorlási jogát is, nem mellékesen pedig a kisebbségek helyet foglalhatnak a törvényhozásban.
Jelképes és nem régi engedmény, hogy bár a sertéshús fogyasztása az országban vallási alapon tilos, a keresztények számára megengedett, ahogy az alkoholfogyasztás és -előállítás is. Iránban 600 keresztény templom is áll, köztük a Marco Polo útleírásaiban is szereplő, VI. századi, tabrizi Szent Mária-templom, valamint a nem messze, de már Azerbajdzsán területén fekvő Szent Tádé-kolostor, ami a világörökség része.
Irán tehát csak nemrégiben tett nagyobb lépéseket az engedékenység irányába. Hasszán Róháni államfő 2013-as hivatalba lépése után rábízta az egykori hírszerzési vezető – egyébként iszlám pap – Ali Juneszire a kisebbségek ügyét, előtte ilyen intézkedést egyetlen előd sem tett. A következő szimbolikus cselekmény idén áprilisban történt: az északi szomszéd Örményország megemlékezett a keresztény genocídium századik évfordulójáról, a tüntetésekért nem igazán rajongó iráni hatalom megengedte az országban lévő örmény közösségnek, hogy figyelemfelkeltő demonstrációt tartson a török nagykövetség előtt.
Hasonlóan engedékeny gesztusokat tettek az ország zsidó kisebbsége felé is: a tanulók például mentesültek a szombati iskolalátogatás alól. Az intézkedéseket izraeli bloggerek, véleményformálók is egyértelműen üdvözölték – Róháni hozzáállása éles váltás volt Mahmúd Ahmedinezsád korszaka után, az előd ugyanis kifejezetten antiszemita nézeteket hirdetett Irán elnökeként. Juneszi maga is sorra látogat zsinagógákat és keresztény templomokat hivatalba lépése óta. „Iránnak része minden iráni, bármilyen etnikai vagy vallási csoport tagja legyen is. Mindenkinek egyenlő jogai vannak, ha békésen élnek együtt, egymás mellett” – fogalmazott a közelmúltban.
A kormány a tavalyi évben félmillió dollárral egy teheráni zsidó kórház felépítését is támogatta, elébe állva a tiltakozásoknak, amelyek szerint ez már azért túlzás; a legradikálisabbak holokauszttagadó rajzfilmversenyt is hirdettek Irán fővárosában. Az iráni zsidóság aránya egyébként igen magasnak mondható, ebben az országban vannak százalékosan a legtöbben Izrael után, pedig számarányuk az iszlám forradalom után jelentősen lecsökkent a kivándorlás miatt. A jelen lévő antiszemitizmus mellett is mára a legkevésbé zsidóellenes ország a térségben Irán – ezt az amerikai székhelyű Rágalmazásellenes Liga (Anti-Defamation League, ADL) kutatása állítja.
Árnyalva a képet a The Guardian összeállítása megjegyzi, egyes kisebb vallási csoportokat kormányzati eszközökkel igyekeznek ellehetetleníteni. Ilyen a bahá’í szekta is, amelynek legfőképp perzsa követői a XIX. század óta arra törekednek, hogy a világ egyetlen társadalomban egyesüljön, a világvallások alapítóit pedig szerintük ugyanaz az egy isten küldte az emberiségnek. Követői a világ valamennyi pontján megtalálhatók, ma mintegy 5 millióan vannak. Iránban e vallás követői nem mehetnek egyetemre, s munkavállaláskor is diszkriminálják őket, egyesek börtönben vannak – az elmúlt 7 esztendőben heten kerültek rács mögé.
Azt sem nézi Teherán jó szemmel, ha valaki elhagyja az iszlám hitet, sokakat ezért le is tartóztatnak. Ilyen emberekből is többtucatnyi van börtönben, csakúgy mint az iszlámon belüli szakadárok közül.
Róháni különféle eszközökkel igyekszik a helyzetet kezelni, az ország Kurdisztán régiója felé például azzal próbálkozik, hogy kurd nyelvű iráni tankönyveket ad az ottani iskolások kezébe – és akármilyen messzire nem megy el a vallási vagy etnikai kisebbségek üldözésében, ellentétben elődeivel.
2013 decembere óta pedig a síita dominanciájú ország pajzsán tarthat egy szunnita nőt is: Samieh Baluchzechi ma már egy vidéki város polgármestere.
