Új arcot adhat Iránnak egy keresztény focista

Irán a részletekre is ügyelő imázsépítést folytat, például a korábbinál egy kicsivel fogékonyabb a kisebbségek ügyére.

Hasonlóan engedékeny gesztusokat tettek az ország zsidó kisebbsége felé is: a tanulók például mentesültek a szombati iskolalátogatás alól. Az intézkedéseket izraeli bloggerek, véleményformálók is egyértelműen üdvözölték – Róháni hozzáállása éles váltás volt Mahmúd Ahmedinezsád korszaka után, az előd ugyanis kifejezetten antiszemita nézeteket hirdetett Irán elnökeként. Juneszi maga is sorra látogat zsinagógákat és keresztény templomokat hivatalba lépése óta. „Iránnak része minden iráni, bármilyen etnikai vagy vallási csoport tagja legyen is. Mindenkinek egyenlő jogai vannak, ha békésen élnek együtt, egymás mellett” – fogalmazott a közelmúltban.

A kormány a tavalyi évben félmillió dollárral egy teheráni zsidó kórház felépítését is támogatta, elébe állva a tiltakozásoknak, amelyek szerint ez már azért túlzás; a legradikálisabbak holokauszttagadó rajzfilmversenyt is hirdettek Irán fővárosában. Az iráni zsidóság aránya egyébként igen magasnak mondható, ebben az országban vannak százalékosan a legtöbben Izrael után, pedig számarányuk az iszlám forradalom után jelentősen lecsökkent a kivándorlás miatt. A jelen lévő antiszemitizmus mellett is mára a legkevésbé zsidóellenes ország a térségben Irán – ezt az amerikai székhelyű Rágalmazásellenes Liga (Anti-Defamation League, ADL) kutatása állítja.

Árnyalva a képet a The Guardian összeállítása megjegyzi, egyes kisebb vallási csoportokat kormányzati eszközökkel igyekeznek ellehetetleníteni. Ilyen a bahá’í szekta is, amelynek legfőképp perzsa követői a XIX. század óta arra törekednek, hogy a világ egyetlen társadalomban egyesüljön, a világvallások alapítóit pedig szerintük ugyanaz az egy isten küldte az emberiségnek. Követői a világ valamennyi pontján megtalálhatók, ma mintegy 5 millióan vannak. Iránban e vallás követői nem mehetnek egyetemre, s munkavállaláskor is diszkriminálják őket, egyesek börtönben vannak – az elmúlt 7 esztendőben heten kerültek rács mögé.

Azt sem nézi Teherán jó szemmel, ha valaki elhagyja az iszlám hitet, sokakat ezért le is tartóztatnak. Ilyen emberekből is többtucatnyi van börtönben, csakúgy mint az iszlámon belüli szakadárok közül.

Róháni különféle eszközökkel igyekszik a helyzetet kezelni, az ország Kurdisztán régiója felé például azzal próbálkozik, hogy kurd nyelvű iráni tankönyveket ad az ottani iskolások kezébe – és akármilyen messzire nem megy el a vallási vagy etnikai kisebbségek üldözésében, ellentétben elődeivel.

2013 decembere óta pedig a síita dominanciájú ország pajzsán tarthat egy szunnita nőt is: Samieh Baluchzechi ma már egy vidéki város polgármestere.