Azt hiszi, csak a görögök vannak bajban? Téved!

Kína a részvényekkel, Puerto Rico óriási adóssággal, Oroszország pedig egyszerre három faktorral küzd.

Talán ez a leginkább ismert válság a három közül: Kínában meredek esésnek indultak a tőzsdei árfolyamok, és ezen még a kormányzati beavatkozások sem képesek érdemben segíteni. A 8,2 százalékos zuhanás miatt sokan „fekete szerdának” nevezik a pekingi tőzsde szerdai napját, amelyet követően a részvényvásárlási kedvet a szabályok enyhítésével próbálták növelni, emellett több száz cég értékpapírjainak árusítását is felfüggesztették. Így a lakossági ügyfelek nagy része nem fér hozzá megtakarításaihoz – emiatt az i100 szerint párhuzam vonható a görög válsággal, ahol alig lehet pénzt felvenni a bankautomatákból. Június közepe óta 30 százalékot esett a tőzsdei papírok értéke Kínában, ez 3100 milliárd dollárnak, azaz 883 ezer milliárd forintnak felel meg. Csak érzékeltetésül: Görögország össztartozása 73 ezer milliárd forint – szóval elég nagy a baj Kínában.

Pénteken a The Wall Street Journal már arról számolt be, hogy a kínai tőzsdeindexek három hetes folyamatos zuhanása véget ért, a kormány folyamatos beavatkozásai révén ezen a héten már 5 százalékos volt a növekedés az előző héthez képest. Ehhez az kellett, hogy a kínai részvények közel felének eladását felfüggesszék. Még most sincs ok az örömre, mert a zuhanás előtti júniusi csúcsponthoz képest majdnem 25 százalékkal érnek kevesebbet a kínai részvények. A Quartz kínai forrásokra hivatkozva pedig azt írta, hogy a kínai pániknak a hatóságok szerint már vége, a harmadik negyedév már a stabilitásé lesz. A cikk szerint egyébként most lehet majd nagyot kaszálni a kínai tőzsdén. A Forbes úgy véli ugyanakkor, ez csak tüneti kezelés volt a kormányzat részéről, a strukturális problémákra nem adtak választ. Ezt a lufit túlélték, de ha a következő néhány évben lesz még hasonló krízis, már meg kell nyomni a pánikgombot Michael Zakkour szerint. A Reutersen Peter Thal Larsen pedig azt a tanulságot vonta le, hogy nem az az igazán baj, hogy a Kommunista Párt megpróbálta befolyásolni a piacot, hanem az, hogy mennyire nem volt hatékony.

Vlagyimir Putyin rendszere sem virul mostanság úgy, mint néhány éve. Az orosz gazdaság három nehezítő körülménnyel küszködik: a gyenge rubellel, az alacsony olajárral és az ukrajnai agresszió miatti nyugati szankciókkal. Elemzők szerint 3,3 százalékkal zsugorodik a fentiek hatására az orosz gazdaság – Alekszej Kudrin gazdasági miniszter múlt hónapban beismerte: a helyzet nemhogy javulna, egyre rosszabbodik. Az oroszok várakozásai szerint 2016 második felére indulhat be a növekedés, addig a cégeknek komoly nehézségeik lesznek. A kormány egyébként a szakértői értéknél némileg alacsonyabb, 2,5 százalékos zsugorodást vár.

Oroszország és Kína minden nehézséget legyőz és minden feladatot megold együtt – ezt már Vlagyimir Putyin mondta szerdán Hszi Csin-ping kínai elnöknek a baskírföldi Ufában kezdődött kétnapos BRICS-csúcstalálkozón. Putyin az ufai tanácskozás elején az MTI szerint a következőket mondta:

„Tökéletesen tisztában vagyunk a gazdasági és a nemzetközi politikai nehézségekkel, de egyesítve erőinket, kétségkívül minden előttünk álló problémát legyőzünk és minden kérdést megoldunk.”

A kínai elnök megerősítette országa készségét az együttműködésre. Az orosz sajtó csupán ezt a néhány mondatot idézte mindkét állami vezetőtől.

Az egy nagy és több kisebb szigetből álló Puerto Rico rendelkezik a legnagyobb egy főre jutó adóssággal az amerikai államok közül. A társult államként az USA-hoz csapódott országnak 74 milliárd dollárra (21 ezer milliárd forintra) rúg az össztartozása, és mivel nem önálló állam, nem képes államcsődöt sem jelenteni. A kormányzat eddig nyugdíjcsökkentéssel, adóemeléssel és kölcsönökkel próbálta kezelni az adósságválságot, de Alejandro García Padilla kormányzó szerint eljutottak arra a pontra, ahol már a hitelezőknek is áldozatot kell vállalniuk. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint Puerto Rico nehéz időket él meg, ezért az adósságrendezés átütemezését javasolja. Szakértők szerint a görögországihoz hasonló jellegű és mélységű intézkedésekre lesz szükség a 2000 óta 10 százalékhoz közeli költségvetési deficittel küzdő sziget gazdaságának rendbetételére. Így a minimálbér eltörlésére, a fizetett szabadság csökkentésére, a munkaerőpiac liberalizálására, a forgalmi adó bevezetésére és pedagógusok tömeges elbocsátására, mert 40 százalékkal kevesebb a diák, mint 10 éve, de 10 százalékkal több a tanár. Az országot emellett a kivándorlás is sújtja: 2013 óta 1,5 millióan hagyták el Puerto Ricót.