Ismert, kedden több mint kétszáz helyi cég papírjainak kereskedését függesztették fel Kínában, így már hétszáz vállalat részvényeit korlátozták a tőzsdéken június közepe, a piacok mélyrepülésének kezdete óta.
A CNBC beszámolója szerint szerdán a pekingi tőzsde épülete zsúfolásig megtelt lakossági befektetőkkel, sokan közülük nyugdíjasok voltak. Több megszólaló a kormányzatot kárhoztatta a kialakult helyzetért, valaki szándékos manipulálásról beszélt, valaki pedig arról, hogy a kabinet akár egy nap alatt megoldhatná a problémát, ha akarná.
Szerdára Peking több különféle rendelkezést is hozott annak érdekében, hogy megelőzze, vagy legalábbis csillapítsa a káoszt, illetve óva intett az irracionális eladási pániktól.
Éppen azért, hogy a befektetők ne adják el pánikszerűen részvényeiket, rengeteg cég papírjainak befagyasztották a kereskedését, benntartva ezzel az emberek pénzét azok akarata ellenére. Shaun Rein, a China Market Research alapító igazgatója szerint az, hogy a kisbefektetők emiatt nem férnek hozzá megtakarításaikhoz, éppen olyan, mint amikor a görögök nem, vagy csak limitáltan tudnak pénzt kivenni a bankokból. „Ez a leggyorsabb mód a pénzügyi rendszer megbízhatósának lerombolására” – tette hozzá Rein.
A Telegraph szakértője eközben arról ír, hogy míg mindenki a görög helyzettel van elfoglalva, a világ másik oldalán egy potenciálisan sokkal nagyobb jelentőségű pénzügyi krízis van kialakulóban, melyet a két világháború közötti világválságra utalva sokan már Kína 1929-e néven emlegetnek. Jeremy Warner felhívja rá a figyelmet, hogy a kínai tőzsde 30 százalékos esésének értéke nagyjából annyi, mint az Egyesült Királyság tavalyi gazdasági teljesítménye.
A kínai tőzsde idén kezdett el buborék módjára működni: rengeteg lakossági befektető szerzett kisebb vagyonokat, miközben az ország gazdasági növekedése lassulni kezdett. Patrick Chovanec, a Silvercrest Asset Management vezérigazgatója szerint a kínai tőzsde megdöbbentő felértékelődésével gyakorlatilag levált a kínai gazdaság realitásáról.
Ráadásul – ahogy arról kedden is beszámoltunk – Peking eddig eredménytelennek látszó stabilizációs erőfeszítései egy olyan kényes időszakban történnek, amikor erősíteni szeretnék a kínai gazdaság és a cégek jelenlétét a globális piacokon, s a Nemzetközi Valutaalap éppen azt fontolgatta, hogy a tartalék valuták kosarába felvegyék a jüant.
A világ többi részére ugyanakkor főleg egy esetleges kínai gazdasági visszaesés lenne kellemetlen hatással, illetve pórul járhatnak azok az országok – például Ausztrália –, amelyek jelentős mennyiségű nyersanyagot importálnak az ázsiai óriástól.
