Káosz és korrupció előzi meg az ukrán telet, mi lesz az ottani lakótelepekkel?

Az orosz drón- és rakétatámadások példátlan erejű pusztítást végeztek Ukrajna energetikai infrastruktúrájában, az ország áramtermelő kapacitása néhány napra gyakorlatilag eltűnt. Millióik maradnak órákig áram nélkül, miközben a tél közeledtével húszmillió embert érinthet a fűtéshiány. A helyzetet tovább súlyosbítja az energiaszektort érintő korrupciós botrány, amely megrendítette a bizalmat az ágazat irányításában.

Kijev, 2025. szeptember 8. Az ukrán állami vészhelyzeti szolgálat felvételén tűzoltók küzdenek a lángok megfékezésén egy orosz légitámadás után Kijevben 2025. szeptember 8-án. A szolgálat közleménye szerint az ukrán hadiipart ellátó energetikai létesítményre mértek az éjjel az orosz fegyveres erők légi, tüzérségi és dróncsapást. Fotó: - Forrás: MTI/EPA/Ukrán állami vészhely

Az orosz–ukrán háború 2025-ben fokozódó támadássorozata soha nem látott mértékben sújtotta Ukrajna energetikai infrastruktúráját, az ország energiaellátása jelenleg a teljes összeomlás határán van. Egy több száz drónos rakétatámadás következtében Ukrajna áramtermelő kapacitása november 9-re nullára csökkent, ami a fűtési szezon előtt közvetlen veszélyt jelent a lakosság nagy részére. Számos régióban 8–16 órás áramszünetek vannak, míg tart a helyreállítás.

Ukrán aggodalom: a fűtéshiány az ország lakosságának mintegy felét érintheti közvetlenül – Fotó: MTI/EPA/Ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat

Húszmillió ember maradhat fűtés nélkül

Az energetikai infrastruktúra megsemmisülése a fűtési szezon küszöbén azt jelenti, hogy az ország a humanitárius katasztrófa felé sodródik. Az ukrán földgáztermelés mintegy 50-60 százaléka is károsodott (főként Harkiv és Poltava megyék területén), ami komoly problémákat okoz az áram-, a fűtés- és a vízellátásban. 

A fűtéshiány Ukrajna lakosságának mintegy felét érintheti közvetlenül, ami hozzávetőlegesen húszmillió embert jelent. Ők azért különösen kitettek, mert központi távfűtési rendszerre csatlakoztatott otthonokban élnek. De a távhővel fűtött szociális intézmények hetven százalékát is a szolgáltatás elmaradása fenyegeti. Több régióban áramfogyasztási korlátozásokat vezettek be, az energiaügyi miniszter pedig korábban arról beszélt, hogy harminc százalékkal emelné a földgázimportot, emellett 17,6 GW energiatermelő kapacitást készítenek elő a fűtési szezonra. 

Szvitlana Hrincsuk hangsúlyozta még, hogy megerősítik a kritikus infrastruktúra védelmét és mindent megtesznek annak érdekében, hogy felkészüljenek a télre.

A legrosszabbkor maradt miniszter nélkül az energiaügy

A miniszter azonban ezt a munkát már nem fejezheti be, miután az energiaszektort, Herman Haluscsenko igazságügyi minisztert, valamint Zelenszkij elnök jóbarátját is érintő, hatalmas korrupciós botrány kirobbanását követően benyújtotta felmondását. A gyanú szerint a 2025 nyaráig energiaügyi miniszterként tevékenykedő Haluscsenko egy bűnszövetkezet részeként olyan állami vállalatok, mint például az ukrán atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom, valamint az áramellátásért felelős Ukrenergo beszállítóitól 10-15 százalékos „jutalékot” tett zsebre a szerződések alapján járó pénzekből. A hálózatot a jelek szerint Timur Mindics, Zelenszkij „pénztárosa” irányította, a kár százmillió dollár (33 milliárd forint).

Sok száz milliárd a helyreállítás költsége

Az energetikában hatalmas összegek mozognak, folyamatosak a fejlesztések és az üzletkötések, amelyek részletei nem nyilvánosak. Ezért nem meglepő, hogy ezt a területet nézte ki magának az ukrán elnök körüli bűnszervezet. Ráadásul kétségtelen, hogy a háborúban megsérült kritikus infrastruktúrát helyre kell állítani, legalább a lakosság kiszolgálása érdekében – ez pedig mindig jó ürügy arra, hogy Kijev újabb és újabb összegeket kérjen Brüsszeltől és nemzetközi pénzügyi szervezetektől. Éppen most kapott újabb ígéretet Ursula von der Leyentől, aki csütörtökön, a botrány kirobbanása után jelentette ki: Európa továbbra is helyreállítja az orosz csapások okozta károkat, stabilizálja Ukrajna energiahálózatát – több mint két gigawattnyi villamos energiát exportálva –, és védi a kritikus infrastruktúrát új drónelhárító rendszerekkel. 

Az Európai Bizottság vezetője azt is ismertette, hogy újabb támogatást utalt Brüsszel Kijevnek az uniós kasszából, ezúttal hatmilliárd eurót.

Jelenleg nincsen pontos adat arról, mennyibe kerülne a háborús károk helyreállítása, mindössze egy csaknem egyéves jelentésre utalhatunk, amelyet korábban már ismertettünk. A Világbank, az Európai Bizottság, az ENSZ és az ukrán kormány közös jelentésében, a negyedik gyors kár- és szükségletfelmérésben (RDNA4) 524 milliárd dollárra becsülték Ukrajna újjáépítési és helyreállítási igényeit a következő tíz évre. A dokumentum a 2024 végéig bekövetkezett károkat összesítette, és 2025 februárjában adták ki. Az összeg magában foglalja a háború kezdete óta elszenvedett, 176 milliárd dollárra becsült közvetlen károk helyreállítását. 

A legnagyobb forrásigény a lakásállomány (84 milliárd), a közlekedés (78 milliárd), valamint az energetika és nyersanyag-kitermelés (68 milliárd) helyreállítását terheli. Kétségtelen, hogy a jövő februárra várható újabb összesítés ezeknél jóval magasabb összegeket tartalmaz majd.

Ahogyan arról korábban írtunk, az EU és az Európai Beruházási Bank (EIB) közel 600 millió eurót fordít az ukrán energetikai infrastruktúra újjáépítésére, és az EU akár 35 milliárd eurós kölcsönt biztosít Ukrajnának az energiaellátás biztonságának növelése céljából. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a háború kezdete óta összesen több mint hárommilliárdot fektetett be az ukrán energiaszektorba. Az Európai Bizottság 2025 januárjában szintén hárommilliárd eurót folyósított Ukrajnának a G7-országokkal közösen nyújtott hitelkeret részeként.

Megrendült a bizalom

A Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) által feltárt visszaélések, valamint a helyreállításra érkező nagy összegű nemzetközi támogatások felerősítették az átláthatóság hiányával kapcsolatos félelmeket. 

Emiatt felvetődött az is, hogy az ukrán hadsereg szándékosan nem védené megfelelően az energetikai infrastruktúrát azért, hogy később nagyobb helyreállítási összegekhez jusson. A feltételezést alátámaszthatja a háborús környezet miatt erősödő gyanakvás, illetve az ágazat korrupciós botránya. 

Ugyanakkor ez a szakértők többsége szerint katonailag nem racionális felvetés, hiszen a kritikus infrastruktúra teljes körű védelme rendkívül nehéz, és egyszerre több fronton kell védeni a városokat, katonai létesítményeket és ipari objektumokat. Másfelől, az energiaellátás összeomlása közvetlenül gyengítené a hadsereg működését és a lakosság túlélőképességét.

               

       

       
       

            További játékainkhoz kattintson ide!