Tovább mélyül az ukrajnai energetikai válság, a közelgő tél újabb nehézséget jelent az ellátás területén. A háborúban megsérült létesítményeket csak nehézkesen képesek megjavítani, ha egyáltalán van rá mód. A frontvonalak mentén és a hátországban is célponttá váltak a hőerőművek, a transzformátor- és kompresszorállomások, így az ország energiarendszere rendkívül törékennyé vált.
Megy még uniós pénz az orosz gázra
Miután a helyreállítások is rengeteg pénzt emésztenek fel, a gazdaságilag egyébként is szorult helyzetben lévő Kijev kénytelen ismét külföldi forrás segítségével biztosítani a téli gázellátást, és a számla nem is kicsi. Volodimir Zelenszkij elnök elmondása szerint mintegy 750 millió dollár hiányzik abból a kétmilliárd dollárból, amellyel elegendő földgázt tudna a téli ellátásra betárolni Ukrajna. Az Interfax hírügynökség jelentése szerint az ukrán elnök erről az Európai Bizottság elnökével folytatott megbeszélését követően tájékoztatott, jelezve, hogy Ursula von der Leyen egyelőre egy 127 millió eurós támogatásra bólintott rá. Ugyanakkor Zelenszkij az Egyesült Államoktól is remél anyagi segítséget, és már ez év februárjában letette a kétmilliárd dolláros kérését a brüsszeli asztalra.
A legfrissebb hivatalos adatok szerint az ukrán gáztárolói kapacitás telítettsége meghaladja a 28 százalékot, ami nagyjából 8,5 milliárd köbmétert jelent. Ukrajna éves földgázigénye a háború előtt mintegy 27 milliárd köbméter volt, 2023-ban nagyjából 19 milliárd fogyott, jórészt az ipar leállása következtében. A jelenleg betárolt gáz mennyisége azonban messze nem teljes egészében a belföldi ellátást célozza, hanem egy – jelenleg nem ismert – hányada visszaáramlik azon európai országokba, amelyek ott tárolják az energiahordozót.
Itt is vannak kerülőutak
Egyértelmű, hogy a lakossági fűtést meg kell oldani, de mégis különlegesen fest jelenleg az ukrán gázellátás helyzete. Kijev ugyanis hivatalosan 2016 óta nem vásárol közvetlenül földgázt Oroszországtól, de az ellátás fizikailag továbbra is részben orosz eredetű. A Török Áramlat vezetékrendszeren keresztül az orosz Gazpromtól származó földgáz érkezik Közép-Európába, és egy része visszafordul Ukrajna felé, mégpedig éppen Magyarországon keresztül. Így az ukrán gázimport egy része valójában orosz, miközben pénzügyi oldalról az Európai Unió és a nemzetközi intézmények finanszírozzák a beszerzést, többek között egy korábbi, nyolcszázmillió eurós hitelkeret és a most utalandó 127 millió dolláros támogatás révén.
Az unió gátolja, Ukrajnának engedi az orosz gázt
A helyzet jól mutatja, mennyire nehezen választható el a politika az energiapiacoktól. És éppen a magyar kabinet álláspontját igazolja azzal, hogy igenis létezik olyan helyzet, amiben nem tehető félre az orosz gáz, és nem váltható ki sem gazdaságosan, sem a kapacitásokat tekintve. Kérdés, hogy amikor az orosz energiahordozók uniós importjának betiltását tárgyalják Brüsszelben, miért nem fogadja el a magyar delegáció érvelését a szankciókat szorgalmazó tömb. Azt, hogy az ország földrajzi és gazdasági helyzetéből adódóan ideális az orosz gázellátás megtartása. Eközben pedig Ukrajnának, hasonló okokból, szintén ideális orosz eladótól vásárolni, de azt még pénzzel is támogatja Brüsszel.
