Miután a nyár folyamán felszínre került annak lehetősége, hogy Ukrajna nem lesz képes feltölteni a földgáz tartalékait a közelgő téli szezon előtt, augusztusban az Európai Bizottság bejelentette, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) közösen 500 millió eurós garanciakeretet biztosít az ukrán állami földgázkereskedő, a Naftogaz számára – írja az Origo.
A gázbeszerzés piaci alapon történik, így annak forrása akár orosz is lehet, közvetlenül, vagy valamely európai országon keresztül.
Emellett az EU és az Európai Beruházási Bank (EIB) 600 millió euró értékben támogatja az az ukrán energetikai infrastruktúra újjáépítését. Az összegből fordítanak vízerőművel modernizálására, a távfűtési rendszerek korszerűsítésére, de a megújuló energiaforrások fejlesztésére is.
Egy évvel ezelőtt Ursula von der Leyen egy 35 milliárd kölcsönt is bejelentett, amelyet Ukrajna az energiaellátás biztonságának növelésére fordíthat.
A fentieken felül az EBRD a 2025-ös évre további kétmilliárd eurót szán az ukrán energiahálózat újjáépítésére, amivel összesen hárommilliárd euróra nőne a befektetése ebben a szektorban. Az EU által biztosított támogatást részben a befagyasztott orosz vagyon hozamából finanszírozzák, az év elején például hárommilliárd eurót folyósított Ukrajna számára Brüsszel a G7-országokkal közösen nyújtott hitelkeret részeként.
Bármilyen szép is humanitárius szempontból az Európai Unió lelkes segítsége, a brüsszeli költségvetésből Ukrajnába áramló milliárdok szolgálhatnának például az európai ipar versenyképességét javító beruházásokat.
Ezen az sem segít, hogy Brüsszel érvelése szerint a támogatás egy része megrendelések formájában visszaáramlik az EU-ba, ugyanis épp az energiaszektorban jelentős amerikai és kínai riválisokkal kell megküzdenie az európai cégeknek, ezek ráadásul kiépített kapcsolatokkal rendelkeznek Ukrajnában és jóval alacsonyabb energiaárakkal szembesülnek, mint az európaiak. Az, hogy Brüsszel a „hosszabb távon” elérhető előnyökkel érvel, meglehetős politikai rövidlátásra vall, tekintve, hogy
rövid távon ezek a lépések tovább gyengítik az uniós vállalatokat úgy, hogy a pénzügyi források nemcsak humanitárius célokat szolgálnak, hanem harmadik felek versenyképességét is javítják.
Ennél is nagyobb baj, hogy az Európai Unió vezetése némán tűri, hogy Ukrajna sorozatosan támadja a két uniós tagállamot, Magyarországot és Szlovákiát ellátó Barátság-kőolajvezetéket.
Borítókép: Illusztráció (Forrás: Anadolu via AFP)
