Izrael elégedetlen, Obama véghez viszi akaratát

Kevés kivételtől eltekintve a világ vezető politikusai pozitívan fogadták az iráni atommegállapodást.

A 2016-os amerikai elnökválasztás esélyesének tartott demokrata párti Hillary Clinton „fontos lépésnek” nevezte kedden az iráni atomprogramról szóló nemzetközi megállapodást, a republikánus elnökjelölt-aspiránsok ugyanakkor – a korábbiakhoz hasonlóan – élesen elítélték az egyezséget, és annak felrúgását ígérték hatalomra jutásuk esetére.

Benjámín Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint történelmi léptékű, súlyos hiba az Iránnal kötött nemzetközi alku Teherán vitatott atomprogramjáról. Izraelben a kormánykoalíció és az ellenzék pártjai egyaránt elítélik a kedden született megállapodást. Netanjahu kijelentette, lehetőségei szerint Izrael mindent elkövet, hogy megfékezze Irán nukleáris törekvéseit. „Irán biztonságos utat kap az atomfegyverhez. Eltávolítottak számos korlátozást, amelynek meg kellett volna ebben akadályoznia” Iránt – tette hozzá az izraeli kormányfő Bert Koenders holland külügyminiszterrel kedden folytatott jeruzsálemi tárgyalásai előtt a katonai rádió értesülése szerint.

Cipi Hotoveli izraeli külügyminiszter-helyettes szerint „nagyon súlyosak a belátható jövőben az egyezmény következményei”. „Irán tovább terjeszti minden irányba terrorsejtjeinek áttéteit, folytatja a Közel-Kelet lángba borítását, és a legrosszabb, hogy hatalmas lépést tesz majd a nukleáris állammá válás felé. Izrael mindent el fog követni, hogy megakadályozza a megállapodás életbe léptetését” – zárta közleményét.

Seli Jahimovics, az ellenzéki szociáldemokrata Munkapárt vezető politikusa az egyezmény nyomán felszólította Netanjáhút, hogy „azonnal hagyjon fel az amerikaiakkal való szembenállással”. „Most, hogy ténykérdés lett ez a veszélyes, romboló megállapodás Iránnal, Netanjáhúnak fel kell hagynia végzetes próféciáival, észhez kell térnie, és össze kell fognia másokkal Izrael helyzetének javítása és érdekeinek védelme érdekében, különösen amikor majd az egyezményt végrehajtják” – jelentette ki Jahimovics.

Barack Obama amerikai elnök kedden telefonbeszélgetést folytatott Benjámin Netanjahuval, amely során arról biztosította az izraeli miniszterelnököt, hogy az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett a közel-keleti ország védelme iránt, és a Teherán atomprogramjáról szóló megállapodás nem oszlatta el az Izraellel szembeni iráni fenyegetéssel kapcsolatos amerikai aggodalmakat – közölte a washingtoni Fehér Ház.

Szijjártó Péter kifejtette, hogy Európának az az érdeke, hogy a Közel-Keleten stabilitás legyen, ami nincs Iránnal való kiegyensúlyozott együttműködés nélkül. Hangsúlyozta, Magyarország elkötelezett támogatója volt annak a tárgyalássorozatnak, amelynek nyomán Irán visszatér a nemzetközi közösségbe. Kérdésre válaszolva a külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy az Iránnal szembeni embargó feloldása Magyarország számára energiabiztonsági szempontból pozitív hatással jár.

Oroszország üdvözli az Iránnal kötött megállapodást, és minden tőle telhetőt meg fog tenni annak megvalósítása érdekében – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök kedden. Az orosz elnöki adminisztráció honlapján megjelent nyilatkozatban Putyin úgy vélekedett, hogy „a világ most megkönnyebbülten fellélegezhet”. Az államfő Moszkva elégedettségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az iráni atomprogram korlátozására talált megoldás „a nemzetközi jog szilárd alapján”, valamint „a fokozatosság és a kölcsönösség elvén alapul”, ami mellett Oroszország mindvégig érvelt az évek óta tartó bonyolult tárgyalások során.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint bár voltak próbálkozások erőn alapuló forgatókönyvek érvényesítésére, „a tárgyalások résztvevői végül határozottan letették a garast a stabilitás és az együttműködés mellett, ami megerősítést nyer majd az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatában is”. Az orosz elnök megjegyezte, hogy a bécsi megállapodás elő fogja segíteni egyebek mellett az orosz–iráni polgári célú nukleáris együttműködést, és hozzá fog járulni a Közel-Keleten a terrorista fenyegetés elleni széles koalíció létrehozásához.

Az Egyesült Államok remélhetőleg teljesíti ígéretét, és nem építi ki európai rakétavédelmi rendszerét, miután sikerült egyezségre jutni Iránnal – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden Bécsben.

A szíriai elnök, Bassár el-Aszad a megállapodást „diadalnak” minősítette, amely szerinte „hatalmas fordulópontot” jelent Irán történelmében. „Biztosak vagyunk abban, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság ezután még nagyobb lendülettel támogatja majd a nemzetek igaz ügyeit, arra törekedve, hogy béke és stabilitás uralkodjon a régióban és az egész világon” – áll a közleményben. Aszad ezzel feltehetően azon reményére utalt, hogy a szankciók feloldásával politikai és gazdasági téren egyaránt megerősödő Irán fokozott mértékben segíti majd Damaszkuszt a felkelők elleni harcában. Aszad – csakúgy mint a szíriai rezsim nagy része – az iszlám síita ágából kialakult alavita kisebbséghez tartozik, s megfigyelők szerint nagyrészt a síita nagyhatalom, Irán katonai, anyagi és hírszerzési támogatásának köszönheti, hogy még hatalmon van.

A síiták uralta, és ugyancsak Teherán stratégiai támogatását élvező iraki kormány külügyminisztere, Ibráhím al-Dzsaafari azt húzta alá, hogy az egyezség megkötése és a megállapodásba foglalt pontok megvalósítása fontos a régió stabilitásának megteremtéséhez. Az éppen Ankarában tartózkodó Dzsaafari török kollégája, Mevlut Cavusoglu közös sajtótájékoztatójukon kijelentette, hogy az Iránnal szembeni szankciók feloldásából az egész régió gazdaságának előnye származna, és ez közvetlen hatással lenne a török gazdaságra is. A török pénzügyminiszter, Mehmet Simsek Twitter-oldalán megjelent üzenetében ugyanakkor úgy fogalmazott: a megállapodás „nagyon jó hír a török gazdaságnak".

Az Iránnal ugyancsak szomszédos Pakisztán és Afganisztán is üdvözölte a Teherán és a hatok közt létrejött egyezséget. A nukleáris hatalom Pakisztán külügyminisztériuma közölte, hogy Iszlámábád mindig is kiállt az iráni atomprogram körüli vita békés megoldása mellett. Asraf Gáni afgán államfő is közleményt adott ki, amely szerint Kabul minden olyan erőfeszítést üdvözöl, amely a régió békéjét és stabilitását erősíti.

Irán legjelentősebb térségbeli ellenlábasa, Szaúd-Arábia egy meg nem nevezett tisztségviselője ugyanakkor hírügynökségi források szerint úgy nyilatkozott, hogy a megállapodás veszélyesebbé teheti a Közel-Keletet, amelyet Teherán Irakban, Szíriában, Libanonban és Jemenben űzött tevékenységei már így is destabilizáltak. Véleménye szerint ha az egyezség megakadályozza Teheránt abban, hogy atomfegyverre tegyen szert, egy „boldog napról” beszélhetünk, akkor viszont nem, ha az egyezmény lehetővé tenné, hogy Irán pusztítást okozzon a térségben. A szunnita nagyhatalom sokak szerint már jelenleg is közvetett háborút vív Teherán ellen. Egy szaúdi vezetésű arab katonai koalíció hónapok óta bombázza Jemenben a síita húszi felkelőket, akik néhány hónap alatt az Arab-félsziget déli részén fekvő ország jelentős részét uralmuk alá vonták. A húszi lázadók sokak szerint iráni támogatással érték el katonai sikereiket.

A Fehér Ház közlése szerint Obama felhívta Szalmán bin Abdel-Azíz szaúdi királyt és Mohamed bin Zájid ál-Nahajant, az Egyesült Arab Emírségek trónörökösét is a megállapodással kapcsolatban, és arról biztosította őket, hogy Washington továbbra is együtt fog működni Perzsa-öböl menti arab partnereivel az Irán destabilizáló tevékenysége elleni fellépésben.

A síita Irán a szunnita Szaúd-Arábia legfőbb térségbeli riválisának számít, és a két ország több közel-keleti konfliktusban is egymással szembenálló feleket támogat. Rijád attól tart, hogy ha a megállapodás értelmében feloldják az Iránra kivetett gazdasági szankciókat, akkor a teheráni vezetés a hatalmi rivalizálás fokozására fogja felhasználni az így szerzett többletbevételeit. A szaúdi vezetés számára vélhetően az sem mellékes szempont, hogy ha Irán visszatérhet a nemzetközi olajpiacra, az újabb áresést vonhat maga után.

A szaúdi monarchiával szövetséges Egyesült Arab Emírségek elnöke, Kalifa bin Zájid Ál Nahján táviratot küldött Haszan Róháni iráni elnöknek, amelyben jókívánságai mellett azon reményét is kifejezte, hogy a diplomáciai lépés hozzájárul a térség biztonságának megszilárdításához – jelentette az Emírségek állami hírügynöksége, a VÁM. Egy neve elhallgatását kérve nyilatkozó emírségi tisztségviselő szerint a nukleáris megállapodás „jó lehetőség arra, hogy új fejezet nyíljék az Öböl menti régió országai közti viszonyokban”. Ebben szerinte Iránnak döntő szerep juthat, de csak akkor, ha felülvizsgálja a politikáját, és felhagy a környező országok belügyeibe való beavatkozással.

Az egyiptomi külügyminisztérium közleményben fejezte ki reményét, hogy a keddi fejlemények megakadályozzák egy fegyverkezési verseny kialakulását a Közel-Keleten, és ahhoz vezetnek, hogy a „térséget teljes mértékben megtisztítják a különböző tömegpusztító fegyverektől, a nukleáris fegyvereket beleértve”. Sokan feltételezik, hogy Egyiptom szomszédja, Izrael atomfegyverekkel rendelkezik, bár ezt Izrael mindeddig nem ismerte el hivatalosan.

A megállapodás után az Iráni Iszlám Köztársaság és az ENSZ BT öt állandó tagja plusz Németország közös nyilatkozatában kiemelte, hogy a mai egy történelmi nap, amely során a felek egyezségre jutottak az iráni nukleáris kérdés ügyében. Emellett létrehozták a bizalom kiépítéséhez szükséges feltételeket és új fejezetet nyitottak kapcsolatukban. Mint írják, a paktum a közös erőfeszítés eredménye, egyben elköteleződés afelé is, hogy a világ még biztonságosabb legyen.

A közleményben kiemelik, hogy minden nehézség ellenére a felek által tanúsított eltökéltség segített túljutni a nehéz időszakokon, emellett pedig mindig szem előtt tartották azt, hogy felelősek a jelenlegi és jövőbeli generációért. Köszönetüket fejezték ki minden tárgyaló fél konstruktív hozzáállásáért, ami végül sikerre vitt egy több mint tíz éve tartó vitát. Mint írják: az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájának főképviselői, az Iráni Iszlám Köztársaság és az ENSZ BT öt állandó tagja plusz Németország több hónapos intenzív munka után a Lausanne-ban április 2-án létrehozott (akkor még ideiglenes) irányelvek alapján a mai napon egy végleges, közös cselekvési tervet alkottak meg. Ez biztosítja, hogy Irán békés céllal folytat atomprogramot, a perzsa ország pedig megerősíti, hogy semmilyen körülmények között sem fejleszt vagy szerez be nukleáris fegyvert.