Történelmi megállapodás: itt az iráni atompaktum

Mindenki számára megfelelő megoldás született, ami bár nem tökéletes, de hatalmas lépés – mondta Mohamed Dzsavad Zarif, iráni külügyminiszter.

Több mint tíz éve húzódó tárgyalások zárultak le ma Bécsben. Federica Mogherini, az EU külügyi főképviselője és Javad Zarif, iráni külügyminiszter közös sajtótájékoztatóján hivatalosan is bejelentette azt, amit korábban csak diplomáciai források adtak hírül: pont került az iráni atomprogram körül zajló egyeztetések végére. Mint azt Zarif elmondta:

„Ez egy történelmi pillanat. Olyan megoldást sikerült találni, ami mindenkinek megfelelő. A megállapodás bár nem tökéletes, de nagyon fontos eredmény.”

Federica Mogherini is hasonlóan értékelte a történteket:

„Ez a döntés új fejezetet nyithat a nemzetközi kapcsolatokban, reményt jelenthet az egész világnak.”

Egyelőre a több mint nyolcvan oldalas dokumentum részleteit nem jelentették be. Mindenesetre az Irán és a hatok (az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország) között létrejövő megállapodás fontos része az a „menetrend”, amelynek segítségével elháríthatóvá válhat a gyanú, miszerint Teherán nem csupán békés céllal folytatja atomprogramját. Az eredményeknek az év végéig kellene rendelkezésre állni. Amano Jukija azt mondta, hogy a szervezet egyebek mellett a Teherántól 20 kilométerrel délkeletre található parcsini katonai támaszponton történő vizsgálódásra kapna engedélyt.

A kompromisszum értelmében az ENSZ megfigyelői kérhetik az iráni hatóságoktól, hogy vizsgálódhassanak az iráni katonai helyszíneken. Teherán azonban nem köteles erre minden esetben engedélyt adni vagy elhalaszthatja a látogatások időpontját.

A megegyezés szerint Teherán jogosult arra, hogy elutasítsa az ENSZ kérését, és ekkor az ügyben a nagyhatalmak és Irán képviselőiből álló választott bíróság járna el – közölte az MTI.

Bírálók szerint ezzel az iszlám köztársaságnak lehetősége nyílna arra, hogy eltüntesse a kötelezettségei nem teljesítésére utaló esetleges nyomokat.

További öt évig marad még az ENSZ fegyverembargója. Ha Irán nem teljesíti egyes vállalásait, a korábbi büntetőintézkedések közül visszaállíthatnának néhányat 65 napon belül – közölte a Reuters.

A talán legfontosabbról, a szankciók feloldásáról Bécsben egy francia diplomata úgy nyilatkozott, hogy 2016 elejétől, fokozatosan oldhatják fel. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) várhatóan december közepén összeül, hogy mérlegelje, betartotta-e Teherán vállalt kötelezettségeit, és amennyiben az ENSZ szakosított szervezete zöld utat ad, feloldják a kényszerintézkedések egy részét – húzta alá. A diplomata hozzátette, a megegyezés a szankciók visszaállítását írja elő arra az esetre, ha Irán nem tartaná be vállalásait.

Az Európai Tanács délután további hat hónappal, 2016. január 14-ig meghosszabbította az Iránnal szemben korábban elrendelt uniós szankciók befagyasztását. A lépés célja, „hogy lehetővé tegyék az EU számára az egyezségek megkötését és a szükséges előkészületeket a megállapodás végrehajtása érdekében” – írták az uniós közleményben.

Miri Regev, az izraeli kulturális és sportminiszter, egykori katonai szóvivő úgy véli, a döntés „rossz a szabad világ (és) rossz az emberiség számára”. Ugyanakkor Yukiya Amano, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója azt nyilatkozta: a megállapodás „jelentős előrelépés”. Mint mondta, a rendelkezések lehetővé teszik számára, hogy jelentést adjon ki az atomprogram lehetséges katonai dimenzióiról ez év december 15-éig.

A megállapodást az összes félnek el kell fogadtatnia saját hazájában. Az Egyesül Államok 47 republikánus szenátora már március elején közvetlen levelet írt az iráni kormánynak, hogy bármilyen megállapodást kötnek is Obamával, az semmis is lehet, ha jövőre véget ér az elnöki ciklusa.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint történelmi léptékű súlyos hiba az Iránnal kötött nemzetközi alku Teherán vitatott atomprogramjáról. Izraelben a kormánykoalíció és az ellenzék pártjai egyaránt elítélik a kedden született megállapodást. Netanjahu kijelentette, lehetőségei szerint Izrael mindent elkövet, hogy megfékezze Irán nukleáris törekvéseit. „Irán biztonságos utat kap az atomfegyverhez. Eltávolítottak számos korlátozást, amelynek meg kellett volna ebben akadályoznia” Iránt – tette hozzá az izraeli kormányfő Bert Koenders holland külügyminiszterrel kedden folytatott jeruzsálemi tárgyalásai előtt a katonai rádió értesülése szerint.

Cipi Hotoveli izraeli külügyminiszter-helyettes szerint „nagyon súlyosak a belátható jövőben az egyezmény következményei". „Irán tovább terjeszti minden irányba terrorsejtjeinek áttéteit, folytatja a Közel-Kelet lángba borítását, és a legrosszabb, hogy hatalmas lépést tesz majd a nukleáris állammá válás felé. Izrael mindent el fog követni, hogy megakadályozza a megállapodás életbe léptetését" – zárta közleményét.

Seli Jahimovics, az ellenzéki szociáldemokrata Munkapárt vezető politikusa az egyezmény nyomán felszólította Netanjahut, hogy „azonnal hagyjon fel az amerikaiakkal való szembenállással”. „Most, hogy ténykérdés lett ez a veszélyes, romboló megállapodás Iránnal, Netanjahunak fel kell hagynia végzetes próféciáival, észhez kell térnie, és össze kell fognia másokkal Izrael helyzetének javítása és érdekeinek védelme érdekében, különösen amikor majd az egyezményt végrehajtják" – jelentette ki Jahimovics.

Idén áprilisban már született egy keretmegállapodás Irán és a hatok (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország, Kína és Németország) között a perzsa ország atomprogramjáról. Megegyeztek akkor abban is, hogy június 30-ig véglegesítik. Ezt a határidőt négyszer hosszabbították meg. Az áprilisi egyezség lényege, hogy a nyugati hatalmak enyhítenének az Iránt sújtó nemzetközi szankciókon, ha Teherán ellenőrizhetően csakis békés céllal folytatna atomprogramot. Bár a történelmi jelentőségű megállapodás csak a határokat jelölte ki:

Fontos megjegyezni, hogy a megállapodás létrejöttének van egy fontos pontja. Egészen pontosan személye, az ember, aki végett vetett Irán elszigeteltségének. Így jellemezte korábban a The Guardian a 2013 óta Iránt irányító Haszan Róhanit. A brit portál magasztaló jelzője egyáltalán nem áll messze az igazságtól. A két ország között ugyanis az 1980-as iráni forradalom óta nem volt diplomáciai kapcsolat és az atomprogram körül tizenkét éve beindult tárgyalások is elég nehézkesen zajlottak. A nagy fordulat 2013 második felében Roháni elnöksége után jött el, amikor az újdonsült perzsa vezető egy 34 éves csendet tört meg azzal, hogy telefonon beszélt az Amerikai Egyesült Államok elnökével, Barack Obamával. Az ENSZ Közgyűlésében pedig két éve arról beszélt, hogy hónapokon belül meg akar állapodni az ország vitatott atomprogramjáról a nagyhatalmakkal. Ha nem is hónapok alatt, de végülis Roháni betartott szavát és megszületett a megállapodás.