Varvara Karaulova története felkavarta az orosz sajtót. Az orosz elitegyetem, az MGU arab nyelv iránt érdeklődő, ám a közel-keleti térséggel egyéb kapcsolatban nem lévő diákja a nyár elején eltűnt otthonról, s a kétségbeesett szülők a török–szíriai határról hozták vissza az Iszlám Államhoz igyekvő lányt. Karaulova története szerencsés véget ért – a minap még a betiltott fegyveres alakulathoz csatlakozás vádját is ejtették vele szemben –, példáját azonban többen is követték. Eltűnése után két héttel egy másik elismert egyetem diákja, Marjam Iszmailova kelt útra, feltehetően Szíria felé, mint ahogy nyoma veszett rajta kívül több más egyetemistának is. Ezek az esetek ráirányították a figyelmet arra, hogy a radikális iszlám eszmék milyen mélyen jelen vannak az orosz társadalomban, mint ahogy a dzsihadisták toborzóhálózata is szélesebb kiterjedésű, mint azt bárki gondolta volna.
A Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) becslései szerint az Iszlám Állam harcosainak mintegy nyolc százaléka származik Oroszországból, mindenekelőtt Dagesztánból és Csecsenföldről. Manapság azonban már nemcsak az Észak-Kaukázusban talál szimpatizánsokra az Iszlám Állam, hanem a kimondottan orosz régiókban is. S nemcsak harcolni, de feleségnek, szeretőnek és hitszónoknak is mennek a dzsihadisták államába. E szélsőséges propaganda mindenekelőtt azok körében talál meghallgatásra, akik új utakat, életcélt keresnek, s valamilyen szempontból elégedetlenek jelenlegi helyzetükkel. S ez a propaganda egyre hatékonyabban jelenik meg orosz nyelven is. Oroszul kezdett műsorokat sugározni a dzsihadisták rádiója, az Al-Bayan Radio, s megjelent a hivatalos magazin, a Furat.Press orosz verziója is.
Ha megkésve is, de az ukrán válsággal elfoglalt politikai elit is kezdi észlelni a veszélyt. Szergej Lavrov külügyminiszter a minap ismerte el, hogy az Iszlám Állam Európát, az Egyesült Államokat és Oroszországot is fenyegeti, a duma elnöke, Szergej Nariskin a XXI. században a világra leselkedő legnagyobb veszedelemnek nevezte, az Igazságos Oroszország egyik képviselője, Oleg Nyilov pedig azzal a javaslattal állt elő, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa hozzon létre nemzetközi bíróságot a dzsihadisták tevékenységének kivizsgálására és elítélésére. A maga szokásos módján megszólalt a kérdésben Vlagyimir Zsirinovszkij is, aki szerint az Iszlám Államot azzal a céllal hozták létre, hogy csapást mérjenek Oroszországra, Kínára és Európára. A populista, ám a Kreml nézeteinek elfogadottságát a közvélemény körében időről időre tudatosan szondázó politikus szerint az Iszlám Állam erősödése a közép-ázsiai orosz befolyást is gyengítheti. Erre jutnak, bár higgadtabban fogalmazva az elemzők is, akik szerint Oroszország nem keveredhet nyílt harcba az iszlám radikálisokkal, minden más eszközzel meg kell azonban akadályoznia a beszivárgását a határain belülre.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!