Pengeélen táncol Cipraszék javaslata

Varufakisz volt pénzügyminiszter nem vesz részt a plenáris ülésen.

Pénteken kiadott közleményében az Új Demokrácia nevű konzervatív párt közölte: nemcsak felhatalmazza a miniszterelnököt egy megállapodás megkötésére, hanem megbízza azzal, hogy akadályozza meg az ország kiválását Európából és az euróövezetből.

A görög parlament péntek éjjel szavaz a kormány által előterjesztett javaslatcsomagról, amelyben egyebek között privatizációt, adóemeléseket és kiadáscsökkentéseket ígértek a hitelezőknek. Délután az illetékes parlamenti bizottságok tanácskoznak, majd este plenáris ülést tart a parlament, és legkorábban éjfél körül tartják majd a szavazást.

A To Potami (A Folyó) nevű, ugyancsak ellenzéki, centrista párt szintén támogatja a kormány javaslatát, és képviselői igennel fognak szavazni a parlamentben – jelezte Dmitrisz Ciodrasz, a párt szóvivője a 17 tagú parlamenti frakció ülése után.

A kormánykoalíciónak 162 tagja ül a parlamentben, de nem valószínű, hogy a legradikálisabb képviselők megszavazzák a kormány tárgyalásokra felhatalmazó javaslatát. Ezért is fontos, hogy a miniszterelnök megszerezze az Európa-barát ellenzéki pártok támogatását.

Janisz Varufakisz volt pénzügyminiszter, aki váratlan lemondása, hétfő óta csak egyszerű parlamenti képviselő, jelezte, hogy családi okok miatt nem vesz részt a plenáris ülésen. Óva intett távollétének félreértelmezésétől, hangsúlyozva, hogy támogatja utódját, Evklídisz Cakalotoszt abban a csatában, amelyet szombaton vív meg az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácskozásán.

Több ezer baloldali görög szavazó kezdett tüntetést péntek este Athénban a parlamentnél.

A megmozdulás a hírügynökségek szerint kisebb arányú, mint a múlt vasárnapi népszavazás előtt tartott nagy tüntetések, de arra utal, hogy továbbra is komoly ellenállást váltanak ki a csütörtökön a hitelezőknek bemutatott, megszorításokat tartalmazó gazdasági reformjavaslatok.

A tüntetők jelszavakat kiabálnak, és plakátokat mutatnak fel, melyek szerint „Görögország nem gyarmat”.

A párizsi vezetéssel szemben a német kormány egyelőre nem értékeli nyilvánosan a görög kormány új javaslatait az államadósság-válság kezeléséről, mert álláspontja szerint először a Görögországnak hitelező intézményeknek kell véleményezniük azokat.

Míg Francois Hollande francia államfő pénteken Párizsban komolynak és hitelesnek nevezte a görög kormány új javaslatait, Steffen Seibert német kormányszóvivő berlini tájékoztatóján kiemelte, hogy a jelenlegi igen feszített helyzetben fontos ügyelni a dolgok sorrendjére, ezért elsőként a hitelező intézményeknek – az Európai Bizottságnak, az Európai Központi Banknak (EKB) és a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) – kell értékelniük az eléjük terjesztett görög javaslatokat, majd szombaton az euróövezeti pénzügyminiszteri tanácsnak (Eurócsoport) kell tárgyalnia azokról, és vasárnap az euróövezeti tagállamok állam-, illetve kormányfőinek, végül pedig az uniós tagországok vezetőinek brüsszeli tanácskozásán kell áttekinteni a helyzetet.

Amennyiben mindezeken a fórumokon sikerül megállapodásra jutni, a német kormánynak felhatalmazást kell kérnie a parlamenttől (Bundestag) arra, hogy tárgyalást kezdjen az athéni kormánnyal Görögország további pénzügyi támogatásáról – mondta Seibert.

A német kormány egyelőre csak az általa követett alapelveket rögzítheti – tette hozzá a szóvivő, kiemelve, hogy Berlin álláspontja szerint három évre szóló és a legutóbbi, június végén tárgyalt elképzeléseknél „messze túlmutató” reformprogramot kell elindítani Görögországban, az államadósság csökkentése – a tartozás valamekkora részének elengedése – pedig szóba sem jöhet, mert az alapvető, „minőségi” változást idézne elő a valutaunió szerkezetében.

Martin Jäger pénzügyminisztériumi szóvivő hozzátette, hogy Németország azért utasítja el az államadósság részleges elengedésének (haircut) gondolatát, mert ezt nem teszik lehetővé a valutaunió működését szabályozó jogi előírások.

A francia elnöki hivatal szigorú felügyelete mellett a francia költségvetési tárca tisztviselői és a brüsszeli francia delegáció segítette a görög tárgyalókat az újabb reformcsomag kidolgozásában – írta péntek délután honlapján a Le Monde.

„A válság kiélesedése óta tisztségviselőket bocsátottunk Görögország rendelkezésére. A görögök fogták a tollat, minket edzőnek használtak” – mondta egy minisztériumi forrás a francia lapnak.

„Nem diktálni akartunk a görögöknek, hanem tanácsokat adni ahhoz, hogy olyan reformjavaslatokat tegyenek, amelyek elfogadhatóak a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság számára” – idézett a lap egy másik forrást.

A Le Monde szerint a segítség abból állt, hogy egyes áfa- vagy nyugdíjjavaslatok kapcsán a franciák jelezték, hogy ez nem fog átmenni, míg másra rábólintottak. A cél az volt, hogy az Alexisz Ciprasz görög miniszterelnök által benyújtott programot ne utasítsák el ismét a hitelezők.

Jóllehet a francia elnöki hivatal nyíltan nem vállalata fel ezt az együttműködést, nem is tartotta titokban, hiszen Francois Hollande államfő a görög válság kezdte óta egyfajta közvetítő szerepben kíván feltűnni az összebékíthetetlen főszereplők között.

„Az elnök hozott egy stratégiai döntést: mindenáron megegyezést akar” – emlékeztettek az elnöki források. A közvetítői szerepen túl, amelynek köszönhetően a megegyezés lehetősége ismét elképzelhetővé vált, Franciaország a színfalak mögött is lép, hogy hiteles és elfogadható javaslatokkal álljanak elő a görögök.

A Le Monde szerint Párizs olyan technikai segítséget nyújt a görög tárgyalóknak, amellyel biztosan tudnak előrelépni Berlinnel és az IMF-fel szemben.

Óvatos optimizmussal értékelte a görög adósságválság legújabb fejleményeit az amerikai pénzügyminiszter pénteken: Jack Lew szerint Athén legutóbbi javaslatával közelebb került a megállapodás, egyúttal azonban arra is figyelmeztetett, hogy a reformok mellett adósságátütemezésre is szüksége lesz a bajba jutott országnak.

„Ha megnézzük azt a javaslatot, amely tegnap este az asztalra került, mindenképpen úgy tűnik, hogy ma reggel közelebb vannak (a megállapodáshoz a görög kormány és európai hitelezői)” – mondta Jack Lew egy pénteki rendezvényen.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 329,74 pontos, 1,52 százalékos emelkedéssel, 22 064,46 ponton zárt pénteken.A részvénypiac forgalma 7,4 milliárd forint volt, a vezető részvények erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Varjú Péter, az Erste Befektetési Zrt. igazgatója szerint még soha nem volt ennél közelebb a hitelezők és Görögország közötti megegyezés, és ennek az öröme megindított egy erőteljes emelkedést. Európában 2,5-3 százalékos emelkedéssel zártak a piacok, a magyar tőzsde pedig a régiós piacokkal mozgott együtt – mondta.

Ugyanakkor megjegyezte, hogy a felek már korábban is közel jártak a megállapodáshoz, mégsem tudtak pontot tenni a tárgyalások végére. Azt is hangsúlyozta azonban, hogy gazdasági és geopolitikai szempontból is minden érintett érdeke az, hogy Görögország az eurózóna tagja maradjon, ami optimizmusra ad okot Washington számára.

Jack Lew a Politico hírportál New York-i rendezvényén nyilatkozva arról is beszélt, hogy ha Athénnak mégis el kell hagynia a valutaövezetet, az szerinte nem lesz jelentős hatással az Egyesült Államok gazdaságára.

Az amerikai pénzügyminiszter aláhúzta, hogy míg Görögországnak „nehéz fiskális intézkedéseket és strukturális reformokat” kell hoznia, addig az európai hitelezőknek be kell látniuk, hogy a görög adósság „jelenlegi formájában fenntarthatatlan”, ezért azt át kell ütemezni. Hozzátette azonban, hogy szerinte – a Nemzetközi Valutaalap értékelésével szemben, de Németország álláspontjához hasonlóan – nincs szükség az adósság egy újabb részének elengedésére.

Megoszlanak a vélemények a londoni pénzügyi elemzői közösségben arról, hogy a görög kormány új reformjavaslatai nyomán csökkent-e a kockázata a Grexitnek, vagyis Görögország kényszerű távozásának az euróövezetből.

Egyes citybeli értékelések szerint jelentősen nőtt az esélye annak, hogy Görögország a valutaunióban maradhat, más elemzők ugyanakkor továbbra is elkerülhetetlennek tartják a Grexitet, legfeljebb a végkifejlet halogatására látnak lehetőséget.

A legoptimistább – bár komoly kételyeket is megfogalmazó – helyzetértékelést az Eurasia Group globális gazdasági-politikai kockázatelemző csoport londoni szakértői adták. Pénteki tanulmányukban közölték: a legutóbbi egy nap fejleményei nyomán az eddigi 55 százalék helyett most már 70 százalékos esélyt adnak arra, hogy elkerülhető lesz a Grexit.

A cég elemzői szerint a Brüsszelnek benyújtott görög reformjavaslat-csomag „első ránézésre” eleget tesz a szélesebb körű és szerkezeti jellegű reformokat sürgető német igényeknek, és Berlin szempontjából valószínűleg lehetővé teszi a megállapodást. A német kormány számára azonban döntő fontosságú, hogy a hivatalos hitelező intézmények is elégségesnek tartják-e a görög javaslatokat a görög adósságdinamika fenntarthatóvá tételéhez.

A görög kormány reformjavaslatainak magas végrehajtási kockázatait emeli ki pénteki helyzetértékelésében a Moody’s Investors Service is.

A nemzetközi hitelminősítő Londonban ismertetett tanulmánya hangsúlyozza, hogy a tőkekorlátozási intézkedések – köztük a betétekről kivehető pénzmennyiség korlátozása – ellenére a görög bankrendszer finanszírozási és likviditási helyzete folyamatosan romlik.

A Moody’s becslése szerint a görög bankokból most is napi 100-150 millió euró betétállomány áramlik ki, és mivel az eurójegybank (EKB) egyelőre a jelenlegi 89 milliárd eurós szinten befagyasztotta a görög bankrendszernek nyújtott vészhelyzeti likviditási támogatás (ELA) keretét, a hitelminősítő szerint a görög bankrendszer néhány napon belül valószínűleg kifogy a likviditási forrásokból.

A Moody’s elemzői szerint az, hogy Görögország kapjon-e további külső pénzügyi segítséget, végső soron politikai döntés lesz. Mivel azonban Görögország egyes európai hitelezői a jelek szerint mind keményebb álláspontra helyezkednek, továbbra is magas annak a kockázata, hogy nem születik megállapodás az újabb segélycsomagról, és ebből eredően ugyanilyen magas a rizikója annak is, hogy Görögországnak végül távoznia kell az euróövezetből.

Ezt a végkifejletet továbbra is teljesen biztosnak tartják az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászai. Pénteki helyzetértékelésük szerint Görögország hitelezőinek – függetlenül attól, hogy Athén milyen feltételrendszerbe egyezik bele – mindenekelőtt azt kell eldönteniük, hogy Görögország euróövezeti tagságának fenntartása lenne-e a helyes döntés. Ez nem lenne kérdéses, ha erős esély lenne arra, hogy az újabb pénzügyi csomag helyrehozná a közfinanszírozási rendszert, és ennek révén lehetővé tenné, hogy Görögország visszatérjen a nemzetközi tőkepiacra.

A Capital Economics elemzői szerint azonban ez most már „reménytelenül derűlátó” forgatókönyvnek tűnik, és nagyon nehéz elképzelni, hogy Görögország az esetleges újabb pénzügyi csomag futamideje alatt vissza tudna térni a tőkepiacra. Ez viszont azt jelenti, hogy az új segélyprogram lejártával azonnal életbe kellene léptetni egy még újabbat.

A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának általános elnökhelyettese szerint a görögök óriási csalódásként élik meg a megszorításokról szóló bejelentéseket.