Róháni szavai szerint az alkuban az iráni nép akarata tükröződik, a megállapodás akadályozása pedig semmibe venné azt.
„Új oldal íródott a történelemkönyvbe, ám nem július 14-én, amikor Bécsben megállapodtunk (a hatokkal), hanem tavaly augusztus 4-én, amikor engem az irániak elnökükké választottak” – fogalmazott Róháni egy teheráni konferencián. Beszédét közvetítette az iráni tévé.
A Forradalmi Gárda – amely jelentős politikai és katonai erő Iránban – rendre kifogásolja a megállapodást, egyebek közt azzal érvel, hogy az alku veszélyezteti Irán nemzetbiztonságát.
„Most górcső alá veszik a bécsi megállapodás minden egyes pontját és az Egyesült Nemzetek Szervezetének 2231-es számú határozatát. Mindez rendben is van, ám a történelmi megállapodás, amelyre a világhatalmakkal sikerült jutni, értékesebb és fontosabb egy belvitánál” – mondta Róháni.
Irán és a hatok (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország) között július 14-én jött létre az átfogó megállapodás, amellyel a nemzetközi közösség azt igyekszik szavatolni, hogy az iráni atomprogram kizárólag békés célokat szolgáljon, cserébe pedig fokozatosan feloldják a perzsa állam elleni szankciókat. Az ENSZ BT hétfőn határozatban hagyta jóvá a megállapodást.
Az atomalkuban foglaltak megvalósulásához Róháninak – ahogy Barack Obama amerikai elnöknek is saját országában – el kell nyernie a megállapodást ellenzők támogatását. Iránban a Nemzetbiztonsági Tanácsnak, a parlamentnek, továbbá Ali Hamenei ajatollahnak, az ország legfőbb vallási és politikai vezetőjének is áldását kell adnia rá. Az utolsó szó Hameneié, aki végső döntését még „lebegteti”. Megköszönte ugyan a Bécsbe menesztett iráni küldöttség munkáját, ám közölte, hogy a megállapodás szövegét még tanulmányozni kell.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!