Tizenkét milliárd eurós megtakarítást javasol Athén

Egy görög lap szerint idén ismét három százalékkal csökkenhet az országban a hazai össztermék (GDP).

A Katimerini című újság értesülése szerint a legfrissebb számítások már arról szólnak, hogy idén 0,5 százalékos növekedés helyett ismét 3 százalékkal csökken Görögországban a hazai össztermék (GDP). A görög gazdaság tavaly lábalt ki hatévi recesszióból, amelynek során összesen nagyjából 25 százalékkal zsugorodott a GDP, és az egekbe szökött a munkanélküliség.

A vártnál rosszabb idei teljesítmény miatt 2015-re és 2016-ra az eredetileg bemutatott 8 milliárd eurós javaslatcsomag összegét mindkét évre 2-2 milliárd euróval meg kell növelni, vagyis összesen 12 milliárd eurós lesz a kiigazítás – írta a Katimerini.

A Naftemporiki című napilap úgy tudja, hogy a Ciprasz-kormány 26 százalékról 28 százalékra emelné a társasági adót és 13 százalékról 23 százalékra az éttermek által fizetendő általános forgalmi adót (áfa), továbbá egyes feldolgozott élelmiszerek, a közlekedés és néhány magán-egészségügyi szolgáltatás áfáját. A kétszeresére – 6,5 százalékról 13 százalékra – emelnék a szállodák által fizetendő áfát. Emellett 10-ről 13 százalékra nőne a luxuscikkek áfája. A javaslat meghagyná a görög szigeteket megillető adókedvezményeket.

Athénnak csütörtök estig elő kell állnia azokkal a „konkrét és realista” reformjavaslatokkal, amelyeket a remélt harmadik mentőcsomag fejében hajlandó átültetni a valóságba, ugyanakkor a hitelezőknek is realista értékelést kell készíteniük a görög államadósság fenntarthatóságáról – hangoztatta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. A Luxembourgban, Xavier Bettel kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján Tusk úgy fogalmazott, hogy szerinte csak akkor kerülhet ki mindenki győztesen a jelenlegi helyzetből, ha az athéni javaslat és a hitelezői adósságértékelés párba állítható és mindkettő elfogadható.

Angela Merkel német kancellár viszont újfent megerősítette, hogy szó sem lehet Görögország euróövezeti adósságának csökkentéséről. A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való, az adósságleírást illető nézetkülönbségeket firtató kérdésre a Szarajevóban tartózkodó német vezető kijelentette, hogy 2012-ben már foglalkoztak a görög adósság fenntarthatóságának ügyével, meghosszabbították a lejáratokat, 2020-ig tolták ki az ideiglenes euróövezeti mentőalaptól, az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmustól kapott hitelek visszafizetését.

Az IMF a múlt héten nyilvánosságra hozott helyzetértékelésében azt írta: Görögország adóssághelyzete fenntarthatatlan, ezért – a hitelezők által megkövetelt reformok végrehajtása mellett – 2018 végéig további 50 milliárd eurós külső finanszírozásra és fennálló hiteleinek átütemezésére, rosszabb esetben újabb jelentős adósságelengedésre lesz szüksége pénzügyi helyzetének stabilizálásához.

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szerint az IMF-nek igaza van abban, hogy a görög adósságállomány nem fenntartható leírások nélkül. Ugyanakkor az európai szabályok nem teszik lehetővé az adósság leírását, és kicsi a mozgástér az átütemezést illetően is – figyelmeztetett a miniszter, aki szerint Görögország azzal kezdhetné el a bizalom újjáépítését, ha azonnal lépéseket tenne gazdaságának átalakítására.

A görög gazdaság kis méretéből fakadóan az ország adósságválsága, illetve Athén esetleges kilépése az eurózónából csak mérsékelt veszélyt jelent a világgazdaság egészére nézve – jelentette ki Olivier Blanchard, a valutaalap vezető közgazdásza a szervezet Világgazdasági kilátások című kiadványának soros negyedéves frissítésének bemutatása alkalmából rendezett sajtóértekezleten csütörtökön.

Leszögezte: Görögország ugyan tagadhatatlanul megszenvedi az adósságválságot, és helyzete az eurózónából való rendezetlen kilépés esetén tovább romlana, de ennek hatása a világgazdaság egészére nézve „vélhetően korlátozott lesz”. Ezt jelzi az is, hogy a világgazdaság eddig jól viselte a görög válság utóbbi két hete jelentette „stressztesztet” – tette hozzá Blanchard, aki mindazonáltal aláhúzta, az IMF továbbra is azt reméli, hogy Görögország az eurózóna tagja marad, és ennek elérésén dolgozik.

Orbán Viktor miniszterelnök részt vesz az Európai Tanács vasárnapi ülésén, amelyen az Európai Unió állam- és kormányfői a görög helyzetről tárgyalnak majd – közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján a Parlamentben. A tárcavezető azt mondta: a magyar kormány komolynak értékeli a görög ügyet. Jelezte egyúttal, hogy Görögország ugyanabból a helyzetből indult 2010-ben, mint Magyarország. Magyarország azonban elvégezte a Berlin és Brüsszel által kiszabott feladatokat – mondta.