Tüntetők és rendőrök csaptak össze Athénban

A rendőrök paprikaspray-t és könnygázt vetettek be a rájuk támadó fiatalok ellen. A kedélyek gyorsan lecsillapodtak.

Az európai hitelezők és az athéni kormány hétfő reggel állapodott meg a Görögországnak nyújtandó újabb, immár harmadik pénzügyi mentőcsomag feltételeiről. Ezt a megállapodást kell legkésőbb ma megszavaznia a görög parlamentnek.

Alexisz Ciprasz kormányfőnek nagy valószínűséggel sikerül elfogadtatnia a jogszabályt, de csak az Európa-barát ellenzéki pártok támogatásával, mivel a kormányzó Sziriza párt keményvonalas bal szárnyának és a kisebbik koalíciós pártnak a képviselői nem támogatják a szigorú feltételeket.

Hagyományosan minden fajsúlyos törvénytervezetről vagy bizalmatlansági indítványról a szavazásra kitűzött nap kései óráján voksolnak a görög képviselők, így szerdán is csupán késő este várható eredmény az európai hitelezők által követelt első reformokról szóló törvényjavaslatról.

Nem csupán a görög képviselőket, hanem a parlamenti tudósítókat is megviseli ez a szavazási gyakorlat. Az újságírók közül többen egyenesen „rémálomnak” minősítették a helyzetet. A görög törvényhozás szabályzata azt írja elő, hogy a jelentős törvényjavaslatok és indítványok esetén három napig tartson a parlamenti vita, és a harmadik napon „legkésőbb éjfélig” azokat szavazásra bocsássák. A név szerinti voksolás általában 45-60 percig tart.

Amennyiben gyorsított eljárásban tárgyalt tervezetről van szó, már a vita első napján „legkésőbb éjfélig” szavazni kell a görög törvényhozóknak. Elméletileg lenne lehetőség arra, hogy a parlament elnöke korábban bocsássa szavazásra az adott javaslatot, a gyakorlatban ezt azonban maguk a képviselők akadályozzák. A görög törvényhozók a vitákat ugyanis jó alkalomnak látják arra, hogy felszólaljanak és ezzel a televízió képernyőjére kerüljenek – még ha csak a saját körzetükben is. Emiatt általában tucatnyi képviselő iratkozik fel a felszólalók közé, és általában éjszakába nyúlik a vita. Ezt a parlament elnöke röviddel éjfél (közép-európai idő szerint este tizenegy óra) előtt megszakítja, hogy még aznap megkezdhessék a szavazást.

Az uniós országok közül elsőként a francia parlament nagy többséggel megszavazta szerdán a harmadik görög pénzügyi mentőcsomagot. „Az önök felelőssége, hogy utat mutassanak” – mondta a szavazást megelőző vitában Manuel Valls miniszterelnök nem sokkal azelőtt, hogy a görög parlament szavaz az európai hitelezők által követelt első reformokról szóló törvényjavaslatról. „Európa le tudta küzdeni a válságot, amely fatális lett volna számára” – mondta a kormányfő. Emlékeztetett azokra a kockázatokra, amelyek a csődközeli helyzetbe került Görögországot fenyegetik, amennyiben nem kap újabb pénzügyi segítséget. A miniszterelnök szerint egyébként a megállapodás Franciaország számára az egyetlen lehetőség, hogy visszakapja a Görögországnak nyújtott 40 milliárd eurós kölcsönt.

Pénteken a német törvényhozás alsóházában, a Bundestagban az egyetlen napirendi pont lesz: a Görögországnak szánt újabb pénzügyi mentőcsomag. Amennyiben a görög törvényhozás megteremti a sorban harmadik mentőcsomagról folytatandó tárgyalások megkezdésének feltételeit, akkor a német parlament képviselői arról döntenek, hogy megadják-e a felhatalmazást a kormánynak a tárgyalások megkezdéséhez. A Bundestag újból szavaz majd az ügyben, amennyiben a tárgyalások sikerre vezetnek, ebben az esetben arról döntenek a képviselők, hogy Németország részt vehet-e az újabb mentőprogramban.