A görögök is konténerekbe költöztetik a menekülteket

A helyszín nem zárt, a bevándorlókat nem korlátozzák a szabad mozgásban.

A görög hatóságok elmondása szerint eddig mintegy százhetven, többségében afganisztáni migránst szállítottak át a tűzoltóság buszaival a kilencven darab, egyenként hat-nyolc ember befogadására alkalmas konténerekből álló táborba. A kormány közlése szerint a helyszín nem zárt, a bevándorlókat nem korlátozzák a szabad mozgásban.

Az athéni rendőrség ugyanakkor arról számolt be, hogy a park mintegy háromszáz sátorlakójának egyharmada – vélhetően a hatóságokkal szembeni bizalmatlanság miatt – összepakolt és odébbállt, mielőtt megkezdődött volna az átköltöztetés. További harminc ember pedig nem volt hajlandó otthagyni a parkot.

A migránsok véleménye megoszlik az új táborról. Az egyik megszólaltatott afgán menekült aggodalmát fejezte ki, hogy vissza akarják küldeni őket Afganisztánba, és egy kerítéssel körbezárt helyre küldik őket, ahol korlátozva lennének a szabad mozgásban. Mások, akik már látták az új lakhelyet, elégedetten nyilatkoztak róla.

Az egyik átköltöztetett menekült szerint a konténerekből kialakított szobák szépek, az emberek hangulata jó, a környezet gyönyörű, és a gyerekeknek is van hol játszaniuk. Elég hely van mintegy hétszáz embernek – tette hozzá.

A tábort a kerület lakosainak otthonaitól messze állították fel, de ettől függetlenül egyesek attól tartottak, hogy a helyiek tiltakozni fognak. Eddig azonban alig tucatnyi ember jelent meg a helyszínen, hogy tüntessen az új tábor ellen.

A pénzügyi válság sújtotta Görögországba idén mindeddig 130 ezer menekült érkezett, további nehézségeket okozva a gazdaságilag küszködő országnak.

Hazánkban nemrég nyitották meg a Nyugati pályaudvarnál a tranzitzónát, amelyet a migránsok vehetnek igénybe.

Az első tranzitzónát korábban a Keleti pályaudvar előtti aluljáróban, a másodikat pedig a Déli pályaudvarnál alakította ki a főváros. A Fővárosi Vízművek mobil ivókutat létesített, a Fővárosi Csatornázási Művek pedig mosdót és zuhanyozót helyezett üzembe a területen.

A Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) vezetője, Pető György múlt szerdán jelentette be, hogy úgynevezett tranzitterületeket alakítanak ki Budapesten, amelyeken a főváros biztosítja a legalapvetőbb közegészségügyi és higiénés viszonyokat az illegális bevándorlók számára.

Belgiumban bővítik az idegenrendészeti hatóságok szakember- és műszaki ellátottságát, hogy nagyobb fennakadások nélkül intézhessék az országba érkező menekültek ügyét – írta hétfőn a Le Soir című brüsszeli újság.

A napilap szerint júliusban egy nyugodtnak mondható munkanapon mintegy 80-90 új menekültkérelmet nyújtottak be az illetékes hivatalokhoz. Múlt pénteken azonban ez a szám jóval magasabb, 180 volt. A belga hatóságok azzal számolnak, hogy augusztusban túllépheti a háromezret a menedékkérők száma. A menekültek 30 százaléka Irakból, 17 százaléka Szíriából, 12 százaléka Afganisztánból, 9 százaléka pedig Szomáliából érkezett.

A brüsszeli kormány augusztus elején úgy döntött, hogy 2750-nel bővíti a migránsok elhelyezésére szolgáló helyek számát. Miután azonban Tournai város önkormányzatával vitába bonyolódtak a központi hatóságok, egyelőre elhalasztották annak a tervnek a megvalósítását, hogy egy korábbi laktanyát alakítsanak át befogadóállomássá.

A pénteki szövetségi kormányülésen már csak 900 új férőhely biztosítását szavazták meg azzal, hogy ideiglenes jelleggel hat-hat fő elszállásolására alkalmas „mobil lakóegységekben” helyezik majd el az újabb érkezőket.

Németországban nemcsak a nyugat-balkáni származású menedékkérők pénzbeli támogatását kell csökkenteni, hanem a menekültügyi ellátás egészét felül kell vizsgálni a bajor tartományi kormány belügyminisztere szerint.

„Föl kell tennünk a kérdést, hogy a német szociális állam megengedheti-e még magának a jelenlegi nagyvonalúságot” – mondta Joachim Herrmann a Die Welt című napilapban hétfőn megjelent interjúban, rámutatva, hogy míg nyolc éve 30 ezernél is kevesebb menedékkérő érkezett Németországba, az idén legkevesebb 450 ezren lesznek.

Úgy vélte, hogy „a német adófizetők szempontjából tarthatatlan állapot” a nyugat-balkániak támogatása készpénzzel. Szerinte a régióban élőket éppen a Németországban megszerezhető pénz ösztönzi a leginkább arra, hogy menedékjogot kérjenek.

Az „igazi menekültek” pedig nem pénzre vágynak, hanem „csak biztonságra és arra, hogy legyen fedél a fejük felett, legyen mit enni és felvenni”. Ezért nemcsak a nyugat-balkániak támogatását kell „drasztikusan” csökkenteni, hanem „minden egyes menedékkérő” juttatásait felül kell vizsgálni – mondta Joachim Herrmann.

Nagyságrenddel, mintegy 150 főre csökkent azok száma, akik a veszélyekkel dacolva éjjelente megpróbálnak átkelni a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő Csatorna-alagúton – jelentette a létesítmény üzemeltetője.

A helyzet javulása Calais-nál a fokozott biztonsági intézkedéseknek, köztük az újonnan emelt kerítéseknek köszönhető, de ezek hosszú távon nem jelentenek megoldást – közölte az Eurotunnel a BBC brit közszolgálati médiatársaság hétfői jelentése szerint.

Bár a dzsungelként emlegetett menekülttábor egyre nő – a BBC helyszíni riportja szerint már egyfajta kisváros: boltokkal, iskolákkal és imádkozásra alkalmas helyekkel –, azok száma, akik éjszakánként megpróbálnak vonatokra vagy kamionokra felkapaszkodva átjutni az alagút brit oldalára, az egy hónappal ezelőtti 2000-ről hozzávetőleg 150-re csökkent, és egyre többen gondolják úgy, hogy inkább Franciaországban szeretnének maradni.

A kerítéseknek nagy hasznát vették, de az alagút üzemeltetője szerint a 150 körüli létszám is elfogadhatatlan.
„A kerítések rövid- és talán középtávon megoldást jelentenek, hosszú távon azonban csak ott fejtik ki hatásukat, ahol állnak. Egyszerűen más utakat fognak keresni a menekültek” – mondta Pascal Aerts, a calais-i illegális bevándorlók táborát őrző rendőrök vezetője, hozzátéve, hogy a menekültválság megoldását nem Calais-nál fogják megtalálni, politikai rendezésre van szükség.

Több száz millió fontos kártérítési perrel fenyegette meg az Eurotunnel elnöke a brit kormányt, ha az valóban úgy dönt, hogy a calais-i migrációs helyzet rosszabbodása esetén éjszakára lezáratja a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő Csatorna-alagutat – írta augusztus elején a The Daily Telegraph című brit lap.

Úgy tudják, Jacques Gounon levélben fordult az alagutat felügyelő brit–francia szervezethez, amelytől a koncessziós jogokat megkapták. A vasúti alagútrendszert üzemeltető Eurotunnel elnöke azonnali magyarázatot kért a brit kormány terveivel kapcsolatban, és emlékeztetett arra, hogy ha a szigetország kabinetje valóban lezáratja a létesítményt éjszakára, az Eurotunnel a szerződés értelmében kártérítést követelne, amelynek mértéke akár az évi 200 millió fontot is elérhetné.

Menekültügyi szempontból nyilvánítsák biztonságosnak az összes EU-tagjelölt országot – javasolta Manfred Weber, az Európai Parlament jobbközép irányzatú, néppárti frakciójának vezetője.

„Tarthatatlan, hogy EU-tagjelölt országokból menekültek tízezrei folyamodjanak menedékért Európában” – hangsúlyozta a bajor CSU politikusa, utalva a nyugat-balkáni országokból érkező migránsokra. Weber szerint jelentős lépés lenne az európai migrációs politika jobb összehangolása felé, ha uniós szinten közös definíciót tudnának megfogalmazni a biztonságos harmadik országok fogalmára. A német politikus úgy véli, őszre ki kell dolgozni ezt a közös definíciót.

Jelenleg Albánia, Macedónia, Montenegró, Szerbia és Törökország számít az Európai Unió hivatalos tagjelöltjének. Ilyen jogállást szeretne kapni Bosznia-Hercegovina és Koszovó is.