Az Egy veszedelmes elme vallomásai és az Argo című filmek óta aligha lehet kételye a globális közönségnek az amerikai politika (benne persze a titkosszolgálatok) és a szórakoztatóipar együttműködéséről. De van ennek a „kölcsönhatásnak” egy kifinomultabb rétege is, amelyet a kampányfilmek kategóriájának lehetne nevezni. Ilyen volt például Katherine Bigelow Zero Dark Thirty című produkciója Oszama bin Laden likvidálásáról, ennek bemutatóját csak az ellenreakciók miatt halasztották a 2012-es elnökválasztás utánra, hiszen funkciója alig leplezetten a választók emlékeztetése volt arra, hogy a Bush-évek egy helyben járása után Obamának köszönhetik a terroristavezérrel való leszámolást.
Gyaníthatóan ugyanide tartozik a most készülő 13 óra: Bengázi titkos katonái című akcióthriller is, amelynek premierjét hogy, hogy nem 2016. január 16-ra tervezik, két héttel azelőttre, hogy Iowa államban megrendezik az első előválasztást. A pártok a tengerentúlon államról államra szavaztatnak a jelöltaspiránsok személyéről, hogy nyár végére eldőljön, kit indítanak a Fehér Ház meghódítására a novemberi elnökválasztáson. Hillary Clinton a demokraták zászlóvivője, de súlyos terhet cipel magával, amire ez a film is ráirányítja a figyelmet, épp kritikus pillanatban. A téma a líbiai Bengáziban lévő amerikai konzulátus elleni 2012. szeptember 11-i támadás, amelyben a nagykövet, Chris Stevens is életét vesztette. Azt mutatja be, ahogy a veterán katona múltú szerződéses biztonsági őrök hogyan igyekszenek megmenteni a rájuk bízottak életét, miközben a vezetésben káosz uralkodik. Ennek a vezetésnek az élén állt akkor Hillary Clinton, akinek ellentmondásos szerepére így már nem csak vizsgálatok és tényfeltáró cikkek fognak rámutatni.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!